A félrelépés pszichológiája - 1. rész

 

Mindannyian biztonságra és szeretetre vágyunk, olyan társra, akiben megbízhatunk. A másik hűsége, bár vannak nyitott házasságok és szabadelvű kapcsolatok is, a legtöbbünk számára még mindig fontos.

 

A házasságkötéskor egy életen át tartó hűséget fogadunk meg. Hogy ez mennyire tartható be, arról a válási statisztikák szólnak. Sok félrelépés még a házasság előtt megtörténik, s vagy szakítást hoz, vagy megbocsátást- és rettegést a következő alkalomtól. Mi az oka annak, hogy egyszer csak hirtelen már nem olyan izgalmas és érdekes a másik?

 

Mindig van szebb és érdekesebb, hiszen relatív, mi számít szépnek- egykor a teltkarcsú, máskor a csont sovány. A legtöbb érdekesség az újdonságban lakozik, a kaland izgalmat hoz, főleg, ha titkolni kell.

A szerelem kezdetben lángoló tüze idővel csillapodik, s gyakran megtörténhet, hogy kialszik.  Ilyenkor többnyire bekövetkezik a szakítás, és az újabb párkeresés. Ha mindez a két fél közös megegyezésével történik, mert egymást jobban megismerve úgy érzik, hogy nem illenek össze, természetesnek gondoljuk. De ha a pár egyik tagja még szerelmes, és jól érzi magát a kapcsolatban, sokkal nehezebb helyzetről van szó. Főleg, ha a kapcsolatból kilépő fél egyben félre is lépett. A megcsalás nagy csalódás, fájdalommal, bizalomvesztéssel, gyakran értetlenséggel jár.

 

A harmadik fél felbukkanásának oka és ideje nem véletlen. A megcsalt fél, áldozatnak érzi magát, válaszokon tipródik: Miért pont velem történik mindez? Miért pont most történik? Miért pont vele csalt meg? És mégis mi hiányzik belőlem, amit ő meg tud neki adni?

 

A titkos szerető valóságos energiabomba lehet a megfáradt fél számára. Ismét átélhető a torokban dobogó szív, a kellemes gyomortáji érzés, az újdonság, a várakozás, az első randi, első csók, első éjszaka élménye. Nehéz titkolni az új-keletű érzéseket a régi kedves előtt, főleg, mivel a harmadik iránt érzett pozitív érzelmeket gyorsan felváltja a bűntudat és a lelkiismeret-furdalás. Szédítő hullámlovaglás a két szélsőség között vergődni, s nap-nap után feltenni a kérdést: elmondja, vagy eltitkoljam?

 

A vélemények megoszlanak, vannak pszichológusok, akik azt mondják, vállalni kell a felelősséget és nem akasztani át a megcsalt fél nyakába a terhet a bűnvallással. Ha jelentéktelen kalandról volt szó, és a dolgok ismét egyenesbe kerültek, felesleges ezzel fájdalmat okozni a másiknak. Én attól tartok, ha megcsalás történt, bármilyen jelentéktelen is volt, többé már nem ugyanarról a kapcsolatról beszélünk, még ha úgy is tűnik, a dolgok visszakerültek a régi kerékvágásba.

 

A párkapcsolat az egyik olyan terület az életben, ahol a legtöbb szépséget de a legtöbb kihívást és problémát is megtapasztalhatjuk, s éppen ezért, ahol személyiségünk a legtöbbet fejlődhet. Az őszinteség nem csak azt jelenti, hogy a másikhoz őszinték vagyunk, magunkhoz is őszintéknek kell lennünk!

 

Ha egyszer megcsaltuk a másikat, megtörténhet, hogy újra megcsaljuk, s ha egyszer megcsaltak, megeshet velünk újra!

 
A harmadik fél egy kétszemélyre szabott kapcsolatba csak úgy kerülhet be, ha valahol űr támadt. ˝Benne megvolt az, ami a páromból mindig is hiányzott˝- hangzik sokszor a félrelépő magyarázata. A megcsalás miatti szakítás gyakran csak a megoldás elnapolása, a következő kapcsolatban éppúgy megtörténhet, hogy megcsalnak minket, mint ahogy már egyszer meg is történt, s lehet, hogy ugyanúgy nem veszünk észre semmit az úgynevezett előjelekből, s villámcsapásszerűen ér minket a bejelentés.

 

Tehetünk azért, hogy új kapcsolatunkban ne váljunk ismét megcsalt áldozattá, sőt, a régi, romokba dőlt kapcsolatunk is helyrehozható!

 

Cikksorozatunk következő részeiben a megcsalás lélektanával foglalkozunk.

 

Geszvein Erika

pszichológus