A trollkodás az online szleng szerint olyan viselkedés, amikor valaki egy online felületen (chat, fórum, blog) provokatívan, a tárgytól eltérő témában, másokat ingerelve, sokszor agresszív üzenetekkel próbálja megváltoztatni az éppen zajló kommunikációt. Segít-e az agresszió elvezetésében ha online adjuk ki dühünket, illetve milyen más módokon vezethetjük el agressziónkat?

Az emberben lévő agresszió eredetét régóta kutatják. Vannak, akik a biológiával hozzák összefüggésbe az ember állati jellemzőit kutatva, vannak, akik alapvető ösztönnek tartják, egyes spirituális nézetek a gonosznak tulajdonítják és vannak, akik azt vallják, eltanuljuk az agresszív viselkedést.

Erő vagy erőszak?

Az agresszió a minden emberben meglévő belső erő eltorzulása. Agresszív csecsemőt nem igen látunk, a bennünk lévő erő idővel és bizonyos hatásokra degenerálódik. A túlzott fehérje- és cukorfogyasztás, az elektroszmog, a természetből való kiszakadás, a túlpörgetett élettempó, a média bizonyos formái, a szenvedélyek (alkoholfogyasztás, drog, stb.), a fogyasztói szemlélet, a hiánytudat, az agresszív nevelés és családi háttér mind hozzájárulhatnak a bennünk lévő agresszív hajlam megnyilatkozásához. A belső erő – melyből az agresszió is táplálkozik – segíti a bátorságot, a koncentrációs képességet, a szellemi és testi aktivitást, támogatja az életfeladatunk megvalósítását, segít áldozatkésznek, kitartónak, lendületesnek és lelkesedőnek lenni. Ha az erő erőszakba fordul, akkor lobbanékonnyá, idegessé, türelmetlenné, haragossá, makaccsá, elnyomóvá, konfliktusossá, bosszúvágyóvá, hatalomvágyóvá válunk, így a belső erőnk pusztító ösztönné lesz. Minél inkább uralja valaki a belső erejét, annál szelídebb, és minél inkább híján van valaki ennek a belső erőnek, annál erőszakosabb. Az erőszak leküzdésének módja tehát nem az agresszió elnyomása, hanem az agresszív ember belső erejének növelése.

Online @gresszió

Az agresszió online módon verbálisan jelenik meg káromkodás, trágárság, sértés, fenyegetés, durvaság formájában. De agressziónak élhetjük meg azt is, ha valaki kirekesztően, távolságtartóan vagy közönyösen viselkedik velünk szemben, ha viccnek álcáz bántó mondatokat, vagy folyton kritizál.

A troll belső energiáját agresszív formában torzulva adja le az online közönségnek, így próbálva a figyelem középpontjába kerülni. Aki nem akar a középpontba kerülni, az közönyös, és nem tesz energiát abba, hogy feltűnést keltsen. Aki figyelmet kér, az valójában törődést és szeretetet követel. Magas érzelmi intelligenciaszintet mutat, ha egy agresszív beszólásra szelíd elfogadással tudunk válaszolni, ezt átlagemberként általában legfeljebb mint gyereknevelési módszert tudjuk alkalmazni – ha éppen jó passzban vagyunk –, mikor a dühöngő, köpködő gyerekünket megöleljük ahelyett, hogy visszaordítanánk. Ha agresszióra elfogadó szeretettel válaszolunk, attól még a leghisztisebb gyerek is azonnal megnyugszik. Az agresszív viselkedés azonban csak további agressziót szül.

Néha mintha titkon vágytunk is volna egy kis konfliktusra, egy kicsit hangosabb vitára, erélyes szóváltásra, így megesik, hogy nem tudatosan bár, de kapóra is jön a feszültség. Eckhart Tolle azt a részünket, mely időnként megmagyarázhatatlanul nem az örömre és a boldogságra, hanem fájdalomra vágyik, fájdalomtestnek nevezi. Gyermekkorunktól kezdve érnek bennünket fájdalmak. Ezek a negatív feszültségek energiák, melyek nem vesznek el, a szervezet eltárolja őket a memóriában. Bár nem mind marad tudatos, sok közülük lesüllyed a tudattalanba, bár a negatív nyoma megmarad. A múlt ezen fájdalmas nyomaira rárezonálnak a jelen szomorú eseményei, hatásuk így összeadódik, erejük pedig felfokozódik. Ez a bolhából elefánt esete, amikor egy utólag semmiségnek tűnő apróság érthetetlenül mélyen megérint bennünket, nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki, mint kellene, és túlreagáljuk. A negatív érzelmekből „becsomósodott energiatömeg” (fájdalomtest) áll össze, mely megakadályozza a szabad energiaáramlást. Az elakadás fájdalmat szül, és ez tovább gerjeszti a folyamatot. Újabb fájdalom ér, fájdalomtestünk pedig, mint valami bennünk lakó fájdalommal táplálkozó lény mohón habzsolja tovább a kínokat és még kér! Ha jól lakik, elalszik, passzívvá válik, és akkor ébred, ha ismét megéhezik. Idővel függőség alakul ki, melyet nevezhetünk fájdalomfüggőségnek is. A trollkodó fájdalomtestére rárezonál saját fájdalomtestünk, és mi is agresszívvá válunk, amit aztán valahol le kell vezetnünk, ahol ezáltal ismét agresszív atmoszférát hoztunk létre, és így tovább.

Hogyan vezethető el az agresszió?

A katarziselmélet hívei azt mondják, ha sikerül jól kidühöngenünk magunkat, katarzist élünk meg és végül már semmi düh nem marad bennünk és az agressziónk elszáll. Ezért vannak akik azt mondják, az internet lehetőséget ad az agresszió elvezetésére, verbális formába öntve. De a kutatások azt bizonyítják , hogy az agressziónak való teret engedés nemhogy csökkenti, de tovább növeli az agressziót! Nem jó megoldás az agresszió elfojtása sem, mert az ún. hidraulikus modell értelmében, ha nem eresztjük ki a gőzt, az valahogyan mégis távozni fog, akár önmagunk ellen fordulva is. Autoagresszióra vezethetők vissza az olyan önpusztító betegségek, mint például az autoimmun betegségek, a különböző fájdalmak, a körömrágás és a hajtépkedés is.

Az agresszióból egyetlen kiút a belső erő növelése. Ehhez legelőször is észre kell vennünk, hogy fájdalomtestünk ébredezik, és törekednünk kell rá, hogy megtaláljuk feszültségünk igazi okát, és arra találjunk megoldást.

Az agresszió mindenütt jelen van, szükséges emberi minőség – az asztrológia marsikus energiának nevezi (Plútó pedig ennek női párja). Marsikus energiával küzdünk például a teniszpályán, szurkolunk egy futballmérkőzésen, szülünk gyermeket és hajtunk fel új munkákat a vállalkozásunkban. Az agresszív energiától nem megszabadulnunk kell, hanem elvezetnünk kell olyan módon, ami sem magunkban sem másban nem generál újabb agressziót. Ha bátran vállalunk kockázatot, aktívak, kezdeményezőek vagyunk, ha kulturáltan kiállunk egy vitában az érveink mellett, ha hajlandóak vagyunk az álmainkért megküzdeni, ha sportban mérjük össze másokkal az erőnket belső energiánkat építően használjuk fel. Fontos, hogy az értelmi és érzelmi életünk egyensúlyban legyen, ha valaki csak agymunkát végez, és nincs ideje az érzelmeivel foglalkozni, az idővel frusztrációt okoz, és szintén agresszióhoz vezethet. A lelki és spirituális életünk elhanyagolása fejnehézzé tesz, mondjuk is gyakran, hogy majd szétrobban a fejem, felmegy bennem a pumpa, eddig vagyok… A meditáció például egy olyan módszer, ami sokat segít a belső világunk felé fordulásban, az érzelmi életünk rendezésében, a zaklatottságtól a belső békéig való eljutásban, az igazi ÉNÜNK megtalálásában. 

Kérlek, hogy oszd meg Te is HOZZÁSZÓLÁSBAN saját tapasztalataidat az agresszió egészséges elvezetési módszereiről!

Geszvein Erika
pszichológus, kineziológus