Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a pénzpiacokról és az elszálló hitelek miatt idegileg összeroppanó emberekről. Keressük a választ, van-e kiút az állandó szorongásból, hogyan lehet túlélni és normálisnak maradni - miközben szépen lassan mindenünk elvész. Fel lehet dolgozni az ilyen helyzeteket, hová és hogyan meneküljünk? Öngyilkosság, szorongás, reménytelenség, depresszió. Kemény kérdés, hogyan lehet mindezt lelkileg épen végigcsinálni.

A gazdasági válság bizonytalan helyzetet teremt, nem tudni, meddig tart, milyen súlyos lesz, fog-e tovább mélyülni. A biológiai és fizikai szükségletek - hogy van-e mit ennünk, és van-e fedél a fejünk felett - a legalapvetőbb emberi szükségleteink. Ha ezek bizonytalanná válnak, nem meglepő, hogy rendkívül erős szorongás lép fel. Az egzisztenciálisan bizonytalan helyzeteket jobban átvészelik azok, akiknek vannak anyagi és lelki tartalékaik, hiszen ezek révén sikerülhet némi időt nyerni a helyzet súlyosságának higgadt megítélésére, és a megoldási lehetőségek felkutatására. Lelki tartalékokkal, egy alapvetően pozitív gondolkodással, nagy lelki teherbíró képességgel és lelkileg támogató szociális háttérrel könnyebben átvészelhetőek a nehéz időszakok.

 A szervezet kimerül

Kritikus helyzetekben, mint amilyen a hirtelen eladósodás a szervezet készenléti állapotba kerül mind biológiai, mind lelki szinten. Megemelkedik a vérnyomás, szaporább a szívműködés, nő a légzésszám, kitágulnak a pupillák, izomfeszülés lép fel, vagyis a szervezet nem nyugalmi állapotban, hanem készenlétben van, hogy bármikor gyorsan reagálni tudjon egy fellépő újabb ingerre, változásra. Ha ez a stresszes helyzet elmúlik, a szervezet nyugalmi állapota visszaáll, azonban, ha a stresszforrás hosszan megmarad, a szervezet alkalmazkodóképessége egyre gyengül, s végül kimerül. A személyiség harmóniája felborul, megjelennek a pillanatnyi indulatok, a személy képtelen irányítani az érzelmeit. Lelki és testi szinten is rendkívül sokféle betegség jelenhet meg. Ha nem találunk lelki szinten feszültségoldó módszereket, melyekkel a felhalmozódó negatív energiák elvezetésre kerülhetnek, vagy nem veszünk tudomást a helyzet komolyságáról, mert például megpróbáljuk elbagatellizálni, vagy folyton elterelni róla a figyelmünket, testi szintre kerülhet a probléma. Testi szinten először általában a leggyengébb, legkönnyebben megbetegedő szerv jelzi a szervezet kimerültségét. Ilyenkor már nem elég a lelki segítségnyújtás, testi szinten is szükségessé válik a probléma kezelése.

Keep smiling?

A nevetés, a humor ugyan az egyik leghatékonyabb én-védő módszer, mellyel az egyén megvédi önmagát a helyzet tragikus felfogásától, azonban nem minden helyzetben célravezető. Ha tudunk önmagunkon vagy a helyzeten nevetni, azzal kissé eltávolodunk magától a szituációtól, és lehetőségünk nyílik messzebbről, távolabbról ránézni, így olyan megoldások is eszünkbe juthatnak, amelyeket addig nem láttunk. Ugyanakkor, ha a nevetés által a megoldás irányába tett lépésektől is eltávolodunk és elbagatellizáljuk a helyzetet, mintegy nevetésbe fojtjuk a feszültségünket (ahogy mondani szokás kínunkban nevetünk) nem segítünk oldani a stresszt és az elfojtott feszültség lehetséges, hogy hirtelen fog kirobbanni belőlünk.

Sikeres megküzdés

A megküzdés lehet probléma - vagy érzelemközpontú. Problémaközpontúságról beszélünk akkor, ha lehetséges racionálisan definiálni a problémát, áttekinteni a megoldási alternatívákat az előnyök és hátrányok tekintetében, és megtenni a legmegfelelőbb lépéseket a helyzet megoldására. Érzelemközpontú stratégiákról beszélünk, ha a megküzdés egyetlen lehetséges célja a szorongás csökkentése, mert a külső körülmények megváltoztathatatlanok, s így az egyetlen lehetőség az új helyzethez való alkalmazkodás.

Ilyenkor az a fontos, hogy a lelki szinten megjelenő feszültséget elvezessük, hogy az ne kerüljön át fizikai szintre, valamilyen betegséggé alakulva. A felhalmozódott stressz levezetésére jó lehet a sport, az energia aktivitásba, cselekvésbe fordítása, a munka, bármilyen olyan akár művészeti tevékenység, amely révén megtapasztaljuk, hogy oldódik a szorongásunk. A cél a beszűkült tudatállapotból való kikerülés, hogy lehetséges legyen a higgadt gondolkodás és megoldáskeresés.

Nem lelki, pénzügyi tanácsokra lenne szükség!

Így igaz, jogos a felháborodás. Tegyünk is meg mindent, hogy pénzügyeinket amennyire tudjuk, rendezzük, ez az első, a fizikai szint. Ha olyan helyzetbe jutunk, amin nem tudunk változtatni, nincs más választásunk, mint arra törekedni, hogy lelkileg épen átvészeljük ezt az időszakot - ezért pedig lelki szinten kell megtennünk mindent. A legfontosabb, hogy a napi szinten jelentkező stresszt elvezessük, mert ennek halmozódása vezethet komolyabb problémákhoz. Éppen amikor anyagilag megszorongatva érezzük magunkat, nehéz megengedni magunknak, hogy a lelkiállapotunk rendezésére költsünk, ezért nagyon fontos, hogy idejében tegyünk önmagunkért, hogy ne kelljen szakemberhez fordulni.  Evidenciának tűnik és túl egyszerű, üres, semmitérő tanácsnak, hogy vezessük le a feszültségünk, de a szakmai tapasztalatom az, hogy ezt mégsem teszik meg az emberek. Nem veszik komolyan, hogy ha stressz szervezetben biológiai úton felhalmozott feszültségeit nem vezetik el, akkor komolyabb jeleket küld a szervezet. 

Kialakulnak éppen ezért már olyan súlyos krízishelyzetek, melyeknél már mihamarabb lelki krízisintervencióra van szükség. Ezek olyan terápiás eljárásokat jelentenek, amelyek segítik az egyént abban, hogy minél gyorsabban helyreálljon egy legalább olyan fokú rendezett belső lelkiállapot, mely kivezeti őt a beszűkült tudatállapotból, amelyben képtelenség a racionális gondolkodás, s így a konstruktív megoldás megtalálása is. Öngyilkossági gondolatok esetén is már szükség van szakember segítségére.

Geszvein Erika pszichológus