Életünk egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, nem mindegy, hogyan érezzük magunkat. Hogyan szerethető meg a munka? Mit tehetünk munkaundor ellen?

Régen az emberek nagy része nem másnak dolgozott, hanem saját magának. A munka gyümölcsét sokszor szó szerint ő aratta le, tehát a befektetett energia eredményét közvetlenül tapasztalta, így motiváltabb volt a munkavégzésre. A gyerekeik, ahogy cseperedtek, belenőttek a munka világába, hisz szüleiknek egyre többet segíthettek. A lányok a háztartás dolgaiba, a fiúk a földeken való munkába és a ház körüli teendőkbe segíthettek be, ami a vágyott felnőtté válásba való beavatás részeként szintén jutalom értékű volt.

Gyerekjáték, gyerekmunka

Csíkszentmihályi Mihály szerint a fiatal éveinkben kialakult hozzáállás határozza meg, hogyan viszonyulunk felnőttként a munkához.

Ma az Egyesült államokban tíz középiskolai diákból kilenc vállal valamilyen diákmunkát a tanulás mellett, aminek motivációja általában csak a pénzszerzés - nem a leendő szakmájuk területén keresnek, hiszen ekkor sokan még nem is tudják, mivel szeretnének foglalkozni. A kutatások szerint tehát már tizenéves korban kiépül az a viszonyulás, hogy a munka csak pénzszerzésre jó: a munka a szükséges kellemetlen, ami hozzásegít a haszontalan, ámde kellemes szórakozáshoz. Ennél sokkal rosszabb élményt élnek meg azok a gyerekek, akik se nem dolgoznak, se nem játszanak: az ilyen módon élmények nélkül felnövő gyermekek felnőttként nehezen találják meg az élet értelmét és örömeit.

Miért jó dolgozni?

A legtöbb ember munka közben többször gondol arra, hogy mennyivel jobb lenne bármi mást csinálni, mint bármilyen más tevékenység közben. Mégis, ha valaki elveszíti a munkáját, sokkal elégedetlenebb lesz, mint akkor volt, amikor az utált munkát végezte. Ronald Ingelhart 170 000 különböző nemzetiségű munkavállaló között végzett kutatása szerint az értelmiségi dolgozók 83%-a, a fizikai munkások 77%-a, a munkanélkülieknek pedig csak 61%-a elégedett az életével. Egy amerikai kutatásban azt vizsgálták, mikor élnek meg az emberek több flow élményt, munka közben vagy a szabadidejükben. Meglepő eredményre jutottak. Az embereknek szabadidejükben nagyon ritkán sikerül flow élményt megélniük, munka közben viszont sokkal többet, a munkahelyen mégis kevésbé motiváltak, mint otthon.

Hogy lehet, hogy munka közben több a boldog pillanat, mégis a legtöbb ember több szabadidőre és kevesebb munkára vágyik? Az ellentmondás onnan ered, hogy az emberek, ha munkáról van szó, egy mélyen beléjük gyökerezett sztereotípia mentén gondolkodnak: a munka teher, akadály, a szabadság korlátozása. Úgy érzik, akaratuk ellenére valami olyanra kell odafigyelniük, amivel csak elvesztegetik a (pszichikai) energiájukat és bár a munka során elvileg megvan minden feltétel, ami a flow érzésének átéléséhez szükséges (visszacsatolás, összpontosítás, cél, kontroll, képesség, stb.), ami kezdetben örömöt adott, az unalmassá, frusztrálóvá válik. Viszont a szabadidő növekedésével, ahogy a heti munkaórák száma az ipari forradalom után csökkent, veszélybe került az emberek boldogsága. A szabadidő jó, de csak bizonyos mértékig, a túl sok, munka nélkül, haszontalanul, flow nélkül zajló idő könnyen lelki válsághoz vezethet.

Hogyan szerethetem meg a munkámat?

1.lépés: Gondold át  a viszonyulásodat! Az egyik legfőbb tényező a szubjektív hozzáállás. Milyen szülői programokat kaptál gyerekkorodban? Addig örülj, amíg gyerek vagy és játszhatsz. A munka gyümölcséért meg kell szenvedni. Vagy talán: Ki korán kel, aranyat lel. A jó munka dicséri mesterét. Milyen a hozzáállásod a munkához? Mit szeretsz benne, mit nem?

2. lépés: Javíts a munkakörülményeiden! Tedd optimálisabbá az objektív feltételeket! Használd a környezetpszichológiai elveket, motiváld magad színekkel, képekkel, vizsgáld meg, mennyi a fény, az élő növény, mekkora a helyed a kényelmes munkára, stb. Amit meg tudsz változtatni, változtasd meg!

3. lépés: Ne szenvedj!  Gondold át, mi az, ami legjobban zavar a munkádban, és mi állhat ezek hátterében! Ha túl sok a munkád, azt sem tudod, hova kapj, próbálkozz meg az időbeosztás megváltoztatásával, tanulj időmenedzsmentet!

Ha a főnököd vagy a kollégáid miatt éled meg nehezen a mindennapjaidat, a velük való viszonyon kell dolgoznod. Ne legyints, mondván, hogy nem érnek annyit ezek az emberek, hiszen a napod nagy részét velük töltöd. Ha eddig nem boldogultál, tanulj hatékony kommunikációs technikákat! Ha a munkahelyeden javul a hangulatod, a szabadidődet is jobban ki tudod használni.

4. lépés: Csökkentsd a stresszt módszeresen! Ma már nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen a tarsolyunkban néhány stresszoldó technika, amivel bármikor tudunk önmagunkon segíteni. Nem kell addig tologatnunk a problémáink megoldását, míg fizikai betegség formájában jelentkezik a vele járó stressz. Ha megtanulunk relaxálni, stresszoldó légzőgyakorlatokat végezni, problémát átkeretezni, érzelmi copingot alkalmazni, stb. nem csak a lelki és testi közérzetünk javul, hanem a problémamegoldó képességünk is.

5. lépés: Jutalmazd magad a kitűzött és elért célokért! A munka jutalma a pozitív visszajelzés, az önmagunkról való megfeledkezés révén az idő eltűnése, a cél elérésével a büszkeségérzés és természetesen a fizetés is. Ha nem kapsz elegendő elismerést, magadnak kell megadnod! Rendszeres időközönként rögzítsd az elért eredményeidet, készíts magadnak kimutatást a jól elvégzett feladataidról havonta vagy félévente, és jutalmazd meg magad elismerő szavakkal, ajándékkal, valami kellemes időtöltéssel, vagy bármivel, amivel ki tudod fejezni magad felé a szereteted.  Egy nap se teljen el úgy, hogy nem gondolod át, mi mindent tettél meg ma! Legjobb hazafelé menet átgondolnod, ezzel kihasználhatod az utazás perceit a szabadidőre való áthangolódásra, arról nem beszélve, hogy a nap végiggondolásával elengedheted a nap stresszeinek nagy részét is.

6. lépés: Számold fel az unalmat! Szükséges, hogy ellenőrzésünk alá vonjuk a munkánkat.  Tudatosítsuk a pozitív célt, amiért dolgozunk, kérjünk visszajelzéseket, és keressünk új lehetőségeket! Nem biztos, hogy új projekteket kell elvállalnunk, lehet, hogy elég, ha a szokásos rutint megváltoztatjuk, vagy a közösségért vállalunk valamilyen feladatot, például valamilyen programszervezést. Figyeljük meg, miket hiányolunk mi magunk, és mások, és mire lenne szükségünk, szükségük. Sokkal többet javíthatunk a munkahelyi légkörön, mint gondolnánk! „A figyelem a legfontosabb eszközünk az élmények minőségének javításában.” (Csíkszentmihályi Mihály,1997)

7. lépés: Keresd a flow-t tudatosan! A flow élmény nyolc feltétele, hogy 1. törekedjünk rá, hogy olyan feladatokat vállaljunk, amire képesek vagyunk, ha nem vagyunk, kérjünk segítséget vagy képezzük tovább magunkat 2. összpontosítsunk a feladatra, iktassunk ki minden zavaró tényezőt 3. a feladat célja és értelme legyen világos, ha nem az, kérdezzünk 4. kérjünk visszajelzéseket, dicsérjük, jutalmazzuk meg magunkat 5. erőlködés nélkül dolgozzunk: aludjunk éjjel eleget és napközben iktassunk be pár perces pihenőidőket 6. tudatosítsuk, hogy kontrolláljuk saját cselekedeteinket 7. ha sikerül elmélyülnünk a feladatban és megfeledkezünk önmagunkról, és 8. az időről, ahelyett, hogy rendszeresen az órát nézegetnénk, mikor mehetünk már haza, az órák perceknek fognak csak tűnni.  

Csíkszentmihályi Mihály így fogalmazott saját kutatásainak tapasztalata alapján: „A munka és az élvezet együtt is járhat, a tudás gyökereinek nem muszáj keserűnek lenni.”

SZÓLJ HOZZÁ, OSZD MEG A TAPASZTALATAIDAT, TE HOGYAN TESZED ÉLVEZHETŐVÉ A MUNKANAPOKAT?