A szavak hatalma

Mindenki rendelkezik a meggyőző kommunikáció képességével, csak nem mindenki arról győzi meg a környezetét, amiről szeretné.

Aki jól kommunikál, könnyebben eléri a célját, hiszen kommunikáció útján érintkezünk egymással. Mitől függ, hogy valakiből jól beszélő szónok, politikus lesz-e vagy olyan ember, aki csak virtuálisan tudja „elchatelni” a problémáit?

A kanapén

Ahhoz, hogy kommunikációnkat fejlesszük, fel kell térképeznünk a beszédhez való viszonyunkat. Beszédünk révén nyilatkoztatjuk ki magunkat, ezért igen sokat elárul rólunk az, hogy mennyit beszélünk, és igen beszédes az is, ahogyan beszélünk. "A stílus maga az ember."

Gyermekkorban rengeteg pozitív és negatív megerősítés íródik be életprogramszerűen, ezért tapasztalható gyakran az a jelenség, hogy változni akarunk, de valahogy a megszokás erősebb, és nem sikerül másként cselekednünk. Ezek a programok azonban tetten érhetők.

Hogyan tudod/mered kifejezni magad? Mennyire könnyű vagy nehéz ez számodra? Tudatos szinten könnyű válaszolni ezekre a kérdésekre, de mit mond minderről a tudattalanod? Végezz el egy egyszerű feladatot! Írd le az összes közmondást, szólást, gyakori szókapcsolatot, ami eszedbe jut arról a szóról, hogy beszéd.

Az összegyűjtött asszociációk megvizsgálásával, jelentésük átgondolásával és a hozzájuk tartozó emlékek felkutatásával könnyen nyomára bukkanhatunk azoknak a késztetéseknek vagy éppen elfojtásoknak, amelyek a korai éveink tapasztalataiból táplálkoznak.  Mivel a beszédünk legalább annyit számít, mint a megjelenésünk, az önismeret részeként fontos megismernünk a kommunikációnk rejtett mozgatórugóit is. Ha felismerjük a hozott mintákat, továbbléphetünk rajtuk és így fejleszteni tudjuk a kommunikációs készségünket.

A szavak teremtő ereje

Az anya-gyermek kommunikáció már az első perctől kezdve kölcsönös. Ha a csecsemő még nem is tudja magát szavakkal kifejezni, gügyögése, sírása, mosolygása máris egy dialógus része. Minden megnyilatkozása mágikus, csodatévő hatású, hiszen hatására azonnal reagál a környezet. Az édes anyanyelv kifejezés utal arra a tiszta minőségre, amivel a szavainknak rendelkeznie kellene. Amilyen beszédet hallunk, meghatározó. Ha egy hivatalban kedves udvarisággal találkozunk, ha a villamosvezető jó utazást kíván, ha megköszönik nekünk a vásárlást, hozzájárulnak jobb közérzetünkhöz.

A kommunikációtudomány szerint a beszéd „mintha-cselekvés”. Amikor beszélünk valamiről, szóban elpróbáljuk. Ha azt mondom, úgysem fog sikerülni a feladat, az idegrendszerbe elültetek egy képet arról a folyamatról, amikor nem sikerül a jövőbeli célom. Ha azt mondom, kihívás lesz, sikerülnie kell, egy ellenkező folyamat zajlik le. Nem mindegy, hogy a sikert vagy a sikertelenséget gyakorlom-e be mentálisan, hiszen a szavaink által megteremtjük saját valóságunkat. Ha panaszkodunk a környezetünkre, ha szitkozódunk, ha káromkodunk, a szavaink által teremtett légkörben rosszul is fogjuk érezni magunkat. Ha hálát adunk, ha dicsérünk, ha elismerünk, a környezetünk viszonozni fogja mindezt, hasonlóan fog hozzánk viszonyulni, így jobb kapcsolatot tudni kialakítani az emberekkel, amitől jobban érezhetjük magunkat.

Hogyan segít céljaink megvalósításában a megfelelő kommunikáció? A meggyőző beszéd jellemzőiről Baracsy Gabriella logopédust, beszédtrénert kérdeztem:

„A célok megvalósítására nincs általános recept. Mindenki megtanulhat hitelesen, meggyőző módon beszélni. Ez azonban nem megy gombnyomásra. Elcsépelt frázisnak tűnhet, hogy az aktuális fiatal generáció rosszabban beszél elődeinél. Jávor Pál 1957-ben, Amerikából hazatérve - a mai fülnek - profin megszerkesztett, választékos mondatokban felelt az akkori Híradó riporterének. Neki és a kor emberének ez természetes volt. Manapság sok szituációs- és beszédgyakorlat után sem biztos, hogy sikerül hasonlóan karizmatikus spontán mondatalkotás. Hofi Géza a 80-as években ugyancsak igényes mondatcsokrokkal nevetetett, bár ő is színészként kezdte, vagyis tanulta az előadói beszédet. Akkoriban még volt úgynevezett »mikrofon engedély«, amelyet az kapott meg, aki alkalmas volt arra, hogy nyilvánosan beszélhessen. A nyilvános beszélők jártak beszéd órákra, pallérozták szókincsüket és beszédtechnikájukat. Voltak ugyan olyan kifejezések, amelyek nem hangozhattak el, de magyartalan mondatot nem igen hallhattunk.

Mitől lesz meggyőző a beszédünk? Tapasztalataim szerint az összeszedett gondolatok, adekvát testbeszéddel, gesztusokkal és arcjátékkal növelik a technikailag is jól kimondott szavak erejét – közönségtől függetlenül. A beszédhang megfelelő előcsalogatása, a magabiztosan megformált hangzókból felépülő szavak, a szöveghez illeszkedő hangsúlyok profi előadót varázsolnak egy gátlásosabb beszélőből is. A beszéd edzésekor a lélek is bekapcsolódik a munkába. Befektetett energia és akarat nélkül azonban nincs eredmény. A jó hír az, hogy megfelelő hozzáállással tudunk csodát tenni!”

Beszéld ki magad!
 

Beszédünk utal lelkiállapotunkra és személyiségünkre. „A beszéd a lélek tükre” ahogy Seneca mondta. Nehezen elképzelhető, hogy egy gyors beszédű ember mozgásában lomha lenne, a halk, elhaló hang nem önbizalomról árulkodik, és a folyton a másik szavába vágó ember cselekvésében sem biztos, hogy sokkal előzékenyebb.

Sokszor nem könnyű megfogalmazni, mi nyomja a szívünket. A pszichológia főként beszédterápiát alkalmaz a problémák feloldására, ugyanis a traumák átdolgozást igényelnek. Amiről nem akarunk, képtelenek vagyunk, vagy nem beszélhetünk, idővel a tudattalanunkba süllyednek, és szavak szintjén csak egy-egy elszólásban, nyelvbotlásban mutatkozhatnak meg, illetve, ha ez nem elég, betegség formájába üzennek.

Már attól oldódhat egy lelki, de akár testi betegség is, ha képesek vagyunk a vele kapcsolatos érzéseinket szavakba önteni. A kibeszélés feszültségelvezető mechanizmusának lényege, hogy az idegrendszerben ilyekor több szintű átalakítást végez.  Először észrevesszük az érzést, a következő szinten megfelelő szót találunk rá, majd kimondjuk, végül visszahalljuk önmagunktól, s ha azután valakivel el tudunk kezdeni beszélgetni róla, még mélyebb szinten kerül átdolgozásra.

Gyógyító szavak

Amikor valaki beteg lesz, belső egyensúlya felborul, ami a beszéd kiegyensúlyozatlanságában is megmutatkozik. Egy-egy betegséghez gyakran társul nem kellő vagy túlzott artikuláció, helytelen légzés, vagy bármilyen más rendellenesség. Például a depressziós betegek cselekvése és beszéde is lelassul, visszatükrözve a belső gátoltságukat. A mániás depressziósok felhangoltsága hömpölygő szóáradatukban is megmutatkozik.

A Rudolf Steinertől származó antropozófus beszédterápia lényege, hogy beszéddel is gyógyíthatóak bizonyos betegségek. A beszédterápiában fontos szerepe van a légzésnek, ami az egyik legfontosabb kapocs köztünk és a külvilág között.  Belégzéskor a terapeuta arra ösztönzi a beteget, hogy képzelje el, hogy képeket szív magába, ami ahhoz ad erőt, hogy kilégzéskor meglegyen a kellő erő a szavakhoz és ritmusokhoz. A Németországban már elterjedt beszédterápia spirituális erőt tulajdonít a beszédnek, sok antropozófus és homeopátiás orvos a gyógyszeres kezelés mellé a betegnek néhány alkalom beszédterápiás kezelést is felír, ha úgy látja, az egészítené ki a kezelést.

A nyelvművelés segíti az önkifejezést, erősítési az öntudatunkat, sőt az idejében kimondott szó megelőzhet később már betegség formájában kialakuló panaszokat. Kommunikációnk nem csak a jó fellépésünkhöz járul hozzá, de lelkünkről is sokat elárul. Ha meggyőzően szeretnénk kommunikálni, nem csak azt kell átgondolnunk, mit akarunk elmondani, az is fontos, hogyan mondjuk el. Ebben sokat segíthet a logopédia és a beszédterápia is.

Geszvein Erika, pszichológus