Sokan félnek elmenni pszichológushoz, mert úgy érzik, ha felkeresnek egy pszichológust, akkor bizonyára pszichés problémáik vannak (vagy ha nincsenek, majd a pszichológus talál) ráadásul, ha kiderül, hogy pszichológushoz járnak, akkor azt hiszik majd róluk, hogy betegek, őrültek. Pedig a pszichológusok őrültekkel nem foglalkoznak, a pszichoterápiára való alkalmasságnak egyik feltétele éppen az „őrültségmentesség”, hiszen szükséges, hogy lehessen együtt gondolkodni, együttműködni a klienssel, legyen benne motiváció a változásra, és hogy a terápia során megtanuljon a helyzetére, gondjaira tudatosan rálátni és később már pszichológusa nélkül is képes legyen elboldogulni.

A félelmet sokszor az a bizonytalanság okozza, hogy nem tudjuk, mi fog történni, ha bejelentkezünk egy pszichológushoz. Álljon itt 7 kérdés, amit talán sosem mertél megkérdezni:

1.     Mi történik az első találkozáskor?

Miután felkerested az ajánlás, honlap, stb. alapján a neked szimpatikus pszichológust és telefonon vagy e-mailen időpontot egyeztettetek, valószínűleg megkérdezi, milyen problémával keresnéd fel, és mi a célod. Ugyanis az életfogytiglan tartó pszichoterápia ma már nem igen divat, annál inkább elterjedt a célorientált terápia. Sokféle cél lehet: önismeret fejlesztése, párkapcsolati probléma megoldása, munkahelyi konfliktusok kezelése, szorongások oldása, stresszkezelés megtanulása… Mindezt részletesen természetesen majd az első találkozáson lehetséges átbeszélni, s emellett azt is, hogy  a probléma megoldására előre láthatólag mennyi időt szántok, azaz hányszor fogtok találkozni és mikor lesznek a találkozások. Szó esik az anyagiakról és a közös munka menetéről is – sok pszichológus ad feladatot a két találkozás közötti időre is, hogy minél hatékonyabb és intenzívebb legyen munka.

2.     Mi van, ha elsőre nem szimpatikus a pszichológus?

Ahány pszichológus, annyiféle terápia. Lehetséges, hogy két pszichológus ugyanazzal a módszerrel dolgozik, mégis más vele a terápia, hiszen a pszichológus legfőbb munkaeszköze a személyisége. Biztos érzed már úgy egy orvosnál járva, hogy teljesen őszinte lehetsz hozzá, vagy éppen ellenkezőleg, hogy valamiért nem tudsz megnyílni neki, nem passzoltok össze. Ugyanígy van ez a pszichológusnál is. Ha más a személyiségetek, és úgy érzed, nem tudsz vagy nem szeretnél vele dolgozni, semmi gond, beszéld meg vele, segít keresni más lehetőséget. Az első alkalommal egyébként általában azt is megbeszélitek, hogy milyen hosszú „próbaidőt” tűztök ki, éppen amiatt, hogy előfordulhat, nem tudtok együtt dolgozni, vagy kiderülhet, egy másik módszer sokkal hatékonyabb lenne a számodra, melyben ő nem jártas. Ilyenkor is segít, továbbirányít a megfelelő helyre.

3.     Miben más egy pszichológussal beszélgetni, mint a barátaimmal?

A pszichológussal nem csak beszélgetés zajlik, megtanulhatóak különböző módszerek, technikák is attól függően, hogy alvászavarokkal, tanulási nehézségekkel, párkapcsolati, munkahelyi gondokkal vagy éppen hangulati problémákkal folyik a munka. Vannak olyan módszerek, ahol a cél a múlt feldolgozása, és olyan módszerek is, ahol azon túl, hogy a múltban történt eseményeken a kliens képes legyen túljutni abban is támogat, hogy a jelenben a legjobban érezhesd magad, sőt olyan módszer is létezik, ahol a jövőre fókuszálunk, és a munka célja a megfelelő jövőbeli célok kitűzése.  A barátok sokszor tanácsot is adnak, „én ezt tenném” vagy „miért nem csinálod azt hogy”… Ez másfajta kapcsolat, nagyon fontos, és elengedhetetlen a boldog élethez, de a pszichológus másként dolgozik, nem baráti kapcsolatot alakít ki a klienssel. Nem is konkrét tanácsokat ad, hanem segít a problémával kapcsolatban megtalálni a lehetséges alternatívákat és szaktudása révén segít a kliensnek, hogy megértse önmagát, hisz ha önmagát érti, másokat is könnyebben megért. A pszichológus nem dönt a kliens helyett, hiszen ezzel nem segítene neki gyakorlottá válni a problémamegoldásban.

Nem az a cél, hogy a kliens örökké a pszichológushoz járjon, hanem, hogy megtanuljon tudatosan rálátni a problémáira, és jól kezelni őket. Természetesen azt tanácsolni fogja a pszichológus, ha úgy látja, jót tenne a kliensnek például a sport, vagy ha el kellene mennie fizikailag is kivizsgáltatnia magát egy orvossal.  

4.     Miért nem beszél magáról a pszichológus?

A terápia egy másfajta beszélgetés, ami a kliensért van, a cél a kliens problémáinak a megoldása. A pszichológus saját élményeit, terápiás tapasztalatait, és akár saját problémáit is elmondhatja, ha úgy érzi, ez segíthet a kliensének a továbblépésben. A terápia azonban abban is különbözik egy baráti beszélgetéstől, hogy ha elkezdjük mesélni, mi történt velünk, a pszichológus csak erre figyel, és nem kontrázik rá, hogy „az semmi, képzeld, velem mi történt”, hanem lehetőséget ad, hogy mindent elmondhass, és ne kelljen arra figyelned, hogy ez vagy az hogyan érinti a másikat. Ha tudnád, hogy a pszichológusod éppen párkapcsolati krízisben van (hiszen a pszichológus is ember, őt sem kerülik el a problémák, legfeljebb egy kicsit tapasztaltabban mozog a megoldásuk terén) lehet, hogy nem mernél mindent úgy elmondani, mint ha nem tudod, őt mi foglalkoztatja. A pszichológus a terápián pszichológus és nem magánember, nem igazán jutnak eszébe a saját problémái, mert megtanul csak a másikra koncentrálni.

5.     Pszichológus is ad diagnózist, ír fel gyógyszert?

A pszichológus és a pszichiáter nem ugyanaz. A pszichiáter orvosi egyetemet végzett, majd ezután tanult pszichológiát, a pszichológus pedig alapképzésében is pszichológiát tanult, de ő nem orvos, így nem írhat fel gyógyszert. Diagnózist adhat, hiszen szükséges, hogy behatárolja, hogy például lehangoltság vagy éppen pánikrohamok jellemzik-e a klienst, hisz eltérő terápiás módszert szükséges alkalmaznia, de a diagnózisa nem egy bélyeg, hanem egy iránymutatás a kliens jelenlegi állapotának jellemzésére.

    6.     A pszichológusok is járnak pszichológushoz?

Igen, hiszen egyrészt nekik is vannak problémáik, amikre sokszor nehezebb rálátniuk, mint mások problémáira, másrészt szükséges az ún. szupervízió is, ahol a saját eseteiket egy pszichológussal megbeszélik, így egyfajta team-munkát alkotnak a hatékonyabb terápia érdekében. A szupervíziót adó pszichológus saját ötleteivel segíthet az eset megoldásában, vagy hasonló eseteiről mesélhet, mintát adva egy hatékony megoldásról. Így a pszichológus folyamatosan tovább képezi önmagát szakmailag, ami fontos ahhoz, hogy jól tudjon segíteni.

7.     Lehetséges egy terápiától megváltozni?

A pszichológusnak nem az a célja, hogy megváltoztassa a kliensét, hanem hogy legelőször is megismerje. A kliens elmondja a problémáit, a pszichológus közben megismeri a kliens személyiségét is, és abban segít, hogy a kliens megtalálja azokat az erősségeit, amelyek erőforrások lehetnek a számára, hogy a problémáját sikeresen oldhassa meg.

Két irányból közelíthet a pszichológus egy klienshez: megnézi, milyen képességei hiányoznak, és azokat hogyan lehetne kifejleszteni, vagy milyen erősségei vannak, miben jó, s azokat hogyan lehetne felhasználni a fejlesztendő tulajdonságok erősítésére.

Ha a kliens meg akar változni valamiben, vagy a pszichológus úgy látja, hogy segítene a kliensen, ha egy bizonyos tulajdonságban megváltozna, azt megbeszéli a klienssel. A pszichológus – kliens kapcsolat partneri viszonyt feltételez, ahol a kommunikációnak van fő szerepe. A pszichológus az emberek lelki életének szakértője, a kliens a saját lelki életének szakértője, s ha a tudásukat megosztják egymással, gyorsabban haladhatnak a cél felé.  Hisz pszichológushoz nem csak a lelki gyógyulásra várók járnak, hanem azok is, akik szeretnének önmaguk jobb megismerése által boldogabbakká válni.

Geszvein Erika

pszichológus