Cyber-szerelem
Sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hol lehet manapság párt találni, és miért nehéz mindez még az internet nyújtotta lehetőségekkel élve is. Az alábbi cikkben összegyűjtöttem az online párkereséssel kapcsolatos leggyakoribb problémákat és tapasztalatokat.
Ha egy ember nem éhezik, van fedél a feje felett, és hónapról hónapra meg tud élni, a legfontosabb számára, hogy boldog párkapcsolata legyen. Szükségünk van arra, hogy érezzük: valakihez tartozunk. Miért nehéz mégis boldog párkapcsolatot találni?
1. Evidenciának tűnhet, de a tapasztalat azt mutatja, mégsem az: mindennek az alfája az a tény, hogy ha párkapcsolatot szeretnél, tenned kell érte. Mindenekelőtt valóban el kell döntened, hogy tényleg akarsz-e komoly kapcsolatot!
Lehetséges, hogy a gyermekkori fájdalmas emlékek a szüleid veszekedéséről, vagy a környezetedben lévő tönkrement kapcsolatok intő jelek számodra, s ezért úgy érzed, jogosan vagy szkeptikus. Azonban sajnos mindenkinek olyan lesz a kapcsolata, amilyen a hozzáállása. Ha már az elején kételkedsz a sikerben, hogyan lenne lehetséges? Valakit megismerni idő és energia, amit rá kell szánnod a másikra, ha valóban szeretnéd őt megismerni. Ezért internetes ismerkedésnél a kezdeti e-mailek után érdemes mihamarabb személyesen is találkozni. Ez ugyan időben és energiában nagyobb befektetést kíván, de lehetőséget ad a valódi megismerésre. Ha keveset akarsz befektetni, keveset is fogsz kivenni.
Gondold át, mit teszel jelenleg azért, hogy megtaláld a párod! Mennyi időt, energiát és figyelmet szánsz mások megismerésére?
2. Ha meghoztad a döntést, első lépésként fel kell dolgoznod azokat a negatív hitrendszereket, melyek talán nem is tudatosan, de benned élnek. Amíg sérült a lelked mélyén élő belső gyermek, addig semmi másra nem vágysz, mint hogy szeretetet kapj. Csakhogy egy párkapcsolatba nem gyermekként kellene indulni, hanem felnőttként, mert jó kapcsolat csak egyenrangú felnőttek között jöhet létre, ahol az adás-kapás egyensúlyban van, és a felek viszonzásvárás és elvárások nélkül szabadon döntenek úgy, hogy megosztják egymással az életüket.
A párkapcsolatért tehát dolgoznod kell saját magadon, főleg az előítéleteiden. Előítéleteidet könnyen nyomon követheted internetes ismerkedésnél az alapján, hogy kivel kezdeményezel kapcsolatot. Akinek nem válaszolsz, vagy meg sem nézed az oldalát, azt a saját szűrőd alapján ejted ki eleve a „játékból”. Így sok olyan embernek esélyt sem adsz, akiket bizonyos saját kritériumok miatt (például életkor, foglalkozás, külső megjelenés) figyelembe se vettél, pedig ezek nem biztos, hogy a legfontosabb dolgoknak bizonyulnak, ha egyébként mindenben passzoltok.
Ahelyett, hogy azt sorolnád el, mire vágynál egy kapcsolatban, gondold át, te mit tudnál adni a másiknak!
3. A jó párkapcsolat alapja, hogy a felek tisztában legyenek saját értékeikkel, és érzéseiket őszintén ki merjék fejezni. Ha kapcsolatra önbizalmad erősítéséért van szükséged, az csupán egy ál-önbecsülés lesz. Ha a külvilág jelzései alapján gondolod magadat jónak vagy rossznak, csinosnak vagy csúnyának, sosem fogod magad biztonságban érezni, s ha nem érzed magad biztonságban, képtelen leszel az igazi közelségre. A másik pedig szintén csak annyira meri majd megmutatni magát, amennyire te feltárod valódi önmagadat. Régi bölcsesség ugyanis, hogy csak annyit kapsz, amennyit adsz. Az internetes ismerkedéssel lesz alkalmad megfigyelni magad a randevúkon, mennyire éhezed a dicséretet, elismerést, mennyire váltál függővé a visszajelzésektől, vagy tisztában a saját képességeiddel, s a bók jólesik, de nem szomjazod kiszáradva, könyörögve.
Gondolj a leendőbelidre és küldj neki pozitív gondolatokat, mintha már most is ismernétek egymást! Mondd el neki, mennyire tudnád szeretni, és hogy reméled, jól alakul az élete, és vigyáz az egészségére, stb.!
4. Rengeteg internetes társkereső oldal segíthet manapság kiszűrni a lehetséges jelölteket, baráti társaságban, munkahelyen, iskolában, társas hobby esetén is rengeteg emberrel van lehetőség a találkozásra, mégsem könnyű odáig eljutni, hogy valódi párkapcsolat alakuljon egy ismerkedésből. Bárhol is próbálkozol, ha nem tegnap kezdted, nyilván számítasz arra, hogy csalódáshatsz.
Tudod jól, hogy az elején a másik is a jobbik, szebbik oldalát mutatja, ahogyan te is. A bizalmatlanság, a fenntartások és a hibakereső hozzáállás azonban csapdahelyzetet teremt, ugyanis aki keres, az talál! Így pedig csak a negatív szűrőd működik, vagy csak a saját magad által összeírt elvárás-listát pipálhatod fejben és a többi tulajdonságát észre sem veszed. Így lehetetlen a másik valódi megismerése! Ha az előző kapcsolatod/randid miatti feszültséget vagy rossz tapasztalatot átviszed a következőbe, mert nem hagytál időt a feldolgozásra, az rendkívül megbonyolítja az újat. Minden ember megérdemli a tiszta lapot.
Írd össze az eddigi találkozásaidat, kiben mi zavart, mi tetszett? Nézd meg, mennyire vannak meg benned ezek a tulajdonságok! Mit tanultál ezekből?
5. Minden ember tükör, megmutatja vágyott vagy rejtegetett tulajdonságainkat. Ha idegesít, zavar valami a másikban, biztos, hogy valamilyen szinten benned is megvan, különben észre sem vennéd. Akárkivel is találkozol, önmagadat is jobban megismered általa, feltéve, hogy bele mersz nézni a tükörbe. Az elvárások akadályai a kapcsolatok kibontakozásának, azonban ha az elvárásaidat elengeded, észre fogod venni, hogy sokkal többet kapsz, mint képzelted.
Az internetes ismerkedés eleve elvárásokat táplál bennünk: a fotója szerint így néz ki, a leírás alapján ezt és ezt szereti, ilyen és ilyen dolgokkal foglalkozik… Ezért csalódás sokszor az internetes ismerkedés, mert egy elképzelt ember életét akarjuk látni az első személyes találkozón, s a fejünkben élő kép és a valóság között sokszor akkora a különbség, hogy úgy érezzük, átvertek bennünket. Pedig magunkat vertük át az elvárásaink által. Bárhol is ismerkedsz, akár virtuális térben, akár élőben, ha képes vagy az új találkozáskor félretenni az előítéleteidet (azaz, hogy milyennek képzeled őt) akkor valóban őt fogod megismerni és nem a fejedben lévő képhez képest lévő eltéréseket veszed csak észre.
Geszvein Erika
pszichológus
Oszd meg HOZZÁSZÓLÁSBAN saját tapasztalataidat az internetes ismerkedésről!

Amikor sétálunk az utcán, nézelődünk, autót vezetünk, amikor tanulunk vagy a családunkkal vagyunk, az önmagunkkal kapcsolatos érzéseknek, gondolatoknak, eseményeknek mindössze 4 százalékát érzékeljük! Az érzéseink egy pillanat alatt meg tudnak változni, sokszor nem is tudjuk, mitől lett hirtelen rossz kedvünk. Mindaz, amit érzékelünk magunkból és a külvilágból, ahogy Freud egy hasonlatában leírta, csak a jéghegy csúcsa, a tengerben úszó jéghegyből a felszín fölötti rész. Amit nem látunk, az a jéghegy víz alatti teste. Ez a 96 % mélyben lévő rész felelős a tudattalan cselekedeteinkért. „Őszinte akartam lenni, mégis hazudtam, nem tudom, miért!” vagy „Nem akartam megbántani, nem értem, mi ütött belém, hogy így viselkedtem!” sőt akár „Őt szeretem, mégis megcsaltam, nem tudom, mi történt velem!”

A terápia első lépése a szemléletünk feltérképezése. Néha nehéz szembesülni azzal, milyen negatívan is gondolkodunk, vagy mennyire át tudunk siklani a lényeg felett, de ha már tudjuk, sokkal előrébb vagyunk. Amíg nem láttuk ilyen világosan önmagunk működéseit, nem tudtuk, mi okozza a kudarcainkat, min lenne érdemes változtatnunk.
3.A tanultak napi gyakorlása: ha döntést hoztunk, ahhoz tartanunk kel magunkat. Nem lehetünk úgy vegetáriánusok, hogy néha eszünk húst, és nem köteleztük el magunkat a következetes nevelés mellett, ha hétvégente tudunk csak odafigyelni az elveinkre. Ahhoz, hogy egy új szokásunk rögzüljön, legyen az akár a napi relaxáció, akár a pozitív gondolkodás, mindennap gyakorolnunk kell! 15 miliárd idegsejtünk tíz a tízezrediken kapcsolatot hoz létre, ha új szokást akarunk kialakítani, meg kell változtatnunk néhány eddigi kapcsolódást. Tudattalanul is tesszük ezt, például a pesszimista hozzáállással, hisz a szavak, a gondolatok is reflexválaszt váltanak ki az idegrendszerből. Elég a citromra gondolni, megindul a nyálelválasztásunk. Ugyanígy történik bennünk valami biológiai szinten, ha arra gondolunk, nem fog sikerülni, amit tervezünk. Pesszimista gondolkodásmódról áttanulni olyan, mint ha jobbkezesként mától balkézzel szeretnénk fogat mosni. Eddig az idegsejtjeink mindig meghatározott kapcsolatokat hoztak létre ennek érdekében, s most hirtelen valami egészen másra ösztönözzük őket. Ha elfelejtjük az új szokást, és néha mégis jobb kézzel mosunk fogat, azokat továbbra is erősítjük azok idegi kapcsolatait, így nehezebb az átszokás. Kitartó gyakorlásra van szükség, főleg, ha a fogmosásnál bonyolultabb dolgot szeretnénk mától másként csinálni.
4. A képzelet erejének felhasználása: A döntésünk és az elinduló pozitív változás megerősítésére hasznos módszer a vizualizáció. Az idegrendszer nem tud különbséget tenni a valóságos és az elképzelt események között, tehát ha egy megtörtént emlékre gondolunk, vagy ha csak elképzeljük, hogy mi fog történni, az ugyanolyan hatással van ránk. Kutatások leírják, hogy azok a sportolók, akik sérülés miatt néhány hétre ágyba kényszerültek, de mentálisan, gondolatban rendszeresen elképzelték, hogy ugyanúgy edzenek, mint szoktak, hamarabb felépülnek, mint akik efféle gyakorlatot nem végeztek. A daganatos betegeket már régóta szintén képzeletgyakorlatokkal, vizualizációval gyógyítanak nagyon eredményesen. Párterápiában szintén használt gyakorlat elképzelni, milyen lesz, ha minden rendbe jön.
Sokszor azért nem kezdünk neki a régóta esedékes dolgok megvalósításához, mert annyi minden van, hogy ha belegondolunk, már attól idegesek leszünk. Ez azért van, mert ha strukturálatlanul nézünk rá egy halom tennivalóra, problémára, nem tudjuk átlátni, ami kontrollvesztettség érzést és szorongást okoz. Érezned kell, hogy a kézben tartod a dolgokat, amihez át kell látnod a teendőidet.
4. Csak öt percig!
2. Időrabló tevékenységek:
4. Haladás: