GeszveinErika pszichológus blogja

2016.dec.20.
Írta: Geszvein Erika pszichológus 1 komment

A Boldog karácsonyt-terv

Miért van az, hogy ha a karácsony az örömről és a szeretetről szól, mégis a legtöbb családban több a stressz és a feszültség ezekben a napokban, mint máskor? Egész advent alatt azt várjuk, hogy az éves robot után végre otthon lehessünk néhány napot, és aztán sokszor mégsem úgy sikerül az ünnep, mint ahogy szerettük volna. Hogyan lehetne nyugodtabb, stresszmentesebb a karácsony?

Az alábbi listában összegyűjtöttem a hét leggyakoribb karácsonyi problémát és azok megoldásait.

1. Milyen karácsonyt szeretnénk? Hogyan képzeljük el? Ha észrevesszük magunkon, hogy az elvárt karácsony-víziónk egy tökéletesen tiszta, fanny_och_alexander.jpgrendezett lakásban finom ételektől roskadozó asztal körül ülő, felhőtlenül boldog, kipihent, egymást szerető családról szól, akik számára játék az ünnepre készülődés, és akik egész egyszerűen imádnak együtt lenni, ébredjen fel bennünk a gyanú, hogy túl magasak az elvárásaink. Vendégeket fogadni stressz, ráadásul olyan vendégeket, akiket ritkán látunk, még inkább. Az előkészületek, legyen bármennyi segítségünk, fizikailag és lelkileg is kimerítőek lehetnek, főleg, ha kevés segítségünk van. Ha pedig végre minden készen áll, varázsütésre nem leszünk sem pihentek, sem boldogok. Csökkentsük az elvárásainkat és a feladatainkat!

2. Ha olyan rokonokkal töltjük a karácsonyt, akikkel ritkán találkozunk, és előre félünk a kínos csendektől, vagy a még kínosabb témáktól, gondolkodjunk kreatívan. Nem feltétlenül kell végig otthon lenni, elmehetünk sétálni, kirándulni, szervezhetünk bármilyen karácsonyi programot! A közös élmény erősíti az egymáshoz tartozás érzését és csökkenti a feszültséget. 

Tovább

Mennyire vagy jó a hazugság felismerésében?

Azt hihetjük, hogy a hazugság az a fajta félrevezető kommunikáció, ahol az egyik fél rosszul jár. De ez valójában nem igaz! Mindkét fél rosszul jár. Miért hazudnak nekünk és honnan ismerhetjük fel, ha hazudnak nekünk?  

A hazugság detektálására többféle módszer létezik. Vannak speciális készülékek, ilyen a poligráf hazugságvizsgáló, mely a vegetatív arousalt, az emberi szervezet általános éberségi és izgalmi állapotát méri, s ennek megfelelően több fiziológiai jelet (a szívritmus, a légzés, a vérnyomás, a bőr elektromos vezetőképességének változását). Létezik olyan műszer, ami a hangstressz-szintjét analizálja, a hangszalagok normál tremorjának grafikus képét vizsgálja. Vannak olyan verbális és nonverbális jelek is, amelyek szabad szemmel, laikus számára is olvashatók. Azt viszont mindenképpen tudnunk kell, hogy 100%-os bizonyossággal egyik módszerrel sem állíthatjuk valakiről, hogy hazudik, ugyanis a zavar jelei más okból is megjelenhetnek. Néha az igazság zavarba ejtőbb (és fájdalmasabb) mint a hazugság. 

hazug_megcsal.jpg

Teszt - Mennyire jó a hazugság felismerésében?

  1. Szokta-e figyelni a másik testbeszédét? Feltűnik-e, ha a másik zártan kommunikál, a szája előtt matat, keresztbe teszi a karjait, lábait, feszült a testtartása, beszéde feltűnően hangosabbá, gyorsabbá válik, túl sokat pislog vagy inkább kerüli a szemkontaktust, ha zavartan, tőle szokatlan módon gesztikulál?
  1. Ha gyanakszik, hogy valaki hazudik Önnek, el szokta-e ismételtetni a történetet? Veszi-e a bátorságot, hogy további, részletező kérdéseket tegyen fel? Visszakérdez-e többféle formában későbbi időpontokban is az esemény részleteire?
  1. Feltűnik-e Önnek, ha valaki nagyon bizonygatja az igazmondását olyan kifejezésekkel, mint hogy „őszintén szólva”, „becsületszavamra”, mikor egyébként ez nem szavajárása? 
  1. Beugrik-e rendszeresen a „csak” kezdetű kéréseknek? „Csak beszélgettünk”, „Csak még öt percet kérek.”
  1. Észreveszi a mesterséges mosolyt, a nem őszinte, hirtelen kezdődő, hirtelen elmúló mosolyt? Meg tudja különböztetni az őszinte mosolytól, ahol ragyognak a szemek, sugárzik az egész arc?
     
  2. Fel tudja idézni, milyen szokott lenni ellazult állapotában a beszélgetőpartnere arca, viselkedése, testtartása, és fel tudja sorolni mi változott meg rajta a zavartól, miközben arra gyanakszik, hogy hazudik Önnek?  

Ha hazugság gyanúja merül fel, legjobb, ha azonnal rákérdezünk és megpróbáljuk tisztázni a zavar okát. Nem az a lényeg, hogy nagy leleplező akciót hajtsunk végre, hanem hogy megértsük, miért hazudtak nekünk? 


Miért hazudnak nekünk? 

Tovább

A vallási neurózis

Vallási, vagy ekkléziogén neurózisnak nevezik azt a jelenséget, amikor a hit (ekklészia=egyház) okozza az illető szorongását. Nem kell azonban konkrét egyházhoz vagy vallási közösséghez tartoznunk, elég spirituálisnak, hívőnek éreznünk magunkat ahhoz, hogy a saját hitünk betegítsen meg minket.

Az eltorzult vallási közösségek veszélye

Vallási neurózis megjelenhet hivatalos egyházak tagjainál, de akkor is, ha a hívő nem tartozik egyházhoz, egyénileg gyakorolja a vallását. Gyökössy Endre pedig harmadik esetként ekléziola, egyházacska néven említi azokat a gyülekezeteket, amelyekbe a hivatalos egyházban csalódott, valami másra, érdekesebb, elevenebb hitre vágyók tömörülnek, s akik tagjainál eltorzulhat a vallásgyakorlás és így neurózis alakulhat ki. Az ezekben a közösségekben kialakuló neurózis táptalaja többek között a kizárólagos üdvözülés tana, az egyetlen, igaz út elfogadása, a más vallásúaktól való elidegenedés, a személyi kultusz, a mazochizmus, a mártír-komplexus, az átláthatatlan szabályok, a jutalmazás és büntetés révén elért kontroll, a szabadság bekorlátozása, a világvége-várás, a Biblia félreértése, félremagyarázása, erkölcsi könyvvé degradálása.

ekkleziogen0.jpg

 A vallási neurózis tünetei

Tovább