Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://pszichologin.blog.hu/2022/07/22/trauma_es_terapia
Trauma és terápia
2022-07-22T07:45:00+02:00
2022-07-22T07:45:00+02:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p><span style="color: #000000;">Mindennapjaink állandó kísérőjévé vált a stressz. Nagyobb feszültséget okoz a munka-magánélet összehangolása, mint valaha. Stresszt okoz bennünk, ha a gazdaság helyzetéről olvasunk, ha az egészségügy küzdelmes állapotát látjuk, ha vírus-, klíma-, politikai, gazdasági szakértők jóslatait hallgatjuk. Állandó alkalmazkodásra van szükségünk, mintha napról napra újra kellene terveznünk az útvonalat, amelyről eddig azt hittük, a céljaik felé vezet. Hogyan tudjuk megakadályozni, hogy a szorongás traumatikus hatással legyen ránk? Hogyan tudjuk felvenni a harcot az egyre növekvő stresszel szemben? </span></p>
<p><span style="color: #000000;">Amikor egy gyermek óvodás lesz, egyszerre élünk meg örömöt és bánatot, izgalmat és stresszt. A szülők számára nehéz az elengedés, a gyermek számára kihívás az eltávolodás. Sokféle ismeretlen inger és élmény ér mindenkit ebben a régi, megszokott rendet felborító új világban. Mindenekelőtt időre van szükség, míg beáll az új egyensúly. Később is fel-felbukkannak bennünket próbára tevő helyzetek, az iskola megkezdése, a kamaszkor, a házasságkötés, a gyermekáldás és a nyugdíjazás, mint az élet természetes velejárói, vízválasztók - a pszichológia természetes vagy más néven fejlődési kríziseknek nevezi őket. Mindenkinek át kell esnie rajtuk, ez az élet rendje. Vannak olyan krízisek is azonban, melyek váratlanul toppannak be hozzánk, nem számítunk rájuk, bár tudjuk, hogy léteznek, és nincs sok esélyünk arra, hogy bennünket teljesen elkerüljenek, egyikkel-másikkal véletlenszerű időpillanatban találkozni fogunk. Ilyenek a balesetek, egy váratlan haláleset vagy környezeti katasztrófa.</span></p>
<p><span style="color: #000000;">A kríziseken önerőből, a környezetünk, családunk, barátaink támogatásával is túljuthatunk, sokat tanulhatunk belőlük és meg is erősödhetünk általuk. Persze előfordulhat az is, hogy legyengítenek. Ha hiába kényszerítenek rá, hogy változtassunk az életünkön, mi erre képtelenek vagyunk, vagy egyenesen ellenállunk a régi rend felborulásának, ha nincs elegendő forrásunk, hogy erőt gyűjtsünk az új stabilitás megtalálásához, a stressz meghaladja a megküzdőképességünket. Így válhat egy normál esetben néhány hónap alatt magától lezajlani tudó krízisből olyan trauma, ami aztán tartósan megváltoztatja az idegrendszerünk és a testünk állapotát. </span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>A lélek segélykiáltásai</strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/vihar.jpg" alt="vihar.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;">Amikor tartósan kezelhetetlen mértékű stressznek vagyunk kitéve, az olyan, mint amikor a hajóskapitány mit sem sejtve kihajózik a vízre, ahol olyan orkán erejű szél keletkezik, hogy képtelen azt befogva a vitorlájába, hogy hamarabb a túlpartra érjen. A légáramlás leszaggatja a vitorlát és felborítja a vitorlást. Túl intenzív az élmény ahhoz, hogy élvezzük, kontrolláljuk és irányítsuk. A gondolkodásunk megfeneklik, az addigi megoldási ötleteink használhatatlannak bizonyulnak. A szervezet minden erejét mozgósítja a stressz leküzdésére, de hiába. Ha a megoldáskeresés hosszú időn át hasztalan, a rengeteg energia, ami a megoldásra irányult, bent reked a szervezetben és különféle testi és lelki tünetek formájában próbál majd távozni. Gyakori testi tünetek huzamosan stresszel teli élethelyzetek eredményeképpen a megváltozott étvágy, az alvásprobléma, a csökkent libidó, és később különböző pszichoszomatikus tünetek is kialakulhatnak, és sajnos az immunrendszer működésében is változás áll be. Lelki szinten állandóvá válik a szorongás, visszatérő, negatív gondolatok ólálkodnak, lehangoltak vagyunk és rossz a közérzetünk. Traumatizálhat bennünket, ha gyermekként fizikailag, érzelmileg, szexuálisan zaklattak, ha elhanyagoltak akár testi, akár lelki szinten. Traumát okozhat, ha valaki mentális betegségtől szenvedett a családunkban, ha valakit bebörtönöztek, ha olyan valakivel éltünk együtt, aki függőségtől szenvedett. Traumatikus lehet egy válás vagy az is, ha az édesanyánk szenvedett el abúzust és mi bár a végsőkig gyűjtöttük az erőt a megküzdéshez, tehetetlenek voltunk a helyzetben.</span></p>
<p><span style="color: #000000;">A szervezet sokféle módon próbál megszabadulni a felgyülemlett, levezetésre nem került energiától. Előfordul, hogy bár az esemény már rég a múlté, a lélek mintha újra és újra vissza akarna térni az egykori elakadáshoz, és mint a megakadt lemez, újra meg újra lejátssza a traumatikus eseményt váratlan időpontokban és helyzetekben, emlékbetörések formájában. Gyakori, hogy a flash-back élményekkel járó stressz elviselhetetlenné válik, ezért minden olyan helyzetet elkerülünk, ami emlékeztethet bennünket az eredeti traumára. A régen autóbalesetet szenvedett személy nem mer többé autót vezetni, elkerüli azt a kereszteződést, ahol a tragédia történt, vagy egyáltalán nem is mer már autóba ülni. Emiatt elhanyagol bizonyos tevékenységeket, és elkerül olyan helyszíneket is, ahová autó nélkül nem tud eljutni. Ezzel jelentősen leszűkíti az életterét, ami persze további feszültséget okoz benne, csak éppen kerülőúton. A folyamatos készenléti állapot, ami a feldolgozatlan trauma következtében kialakult pangó belső feszültség miatt jelen van, megakadályozza az elme optimális működését, így nehezítetté válik a koncentráció, a figyelem gyengülése miatt romlik a memória, s ez persze nem meglepő módon az emberi kapcsolatokat is lassan aláássa.</span></p>
<p><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/merul.jpg" alt="merul.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>Az ismétlési kényszer csapdájában</strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;">Amikor valaki akaratán kívül, tudattalanul újra létrehozza azokat a helyzeteket, ahol a traumatikus, feldolgozásra nem került múltbéli élményhez hasonló érzelmeket, gondolatokat élt meg, vagy hasonlóan viselkedett, az olyan, mint mikor a színházban marad a díszlet, csak új szereposztásban megismétlik a darabot. Kicsit minden más, mégis minden ugyanaz. Bár már nagyon unjuk a problémánkat, mégis mindig újra a közepén találjuk magunkat. Amikor valaki folyton távkapcsolatba kezd, pedig az összes szakítás után megfogalmazza, hogy ez számára nem működőképes, mégis újra kiderül arról, aki szimpatikussá kezd válni, hogy távol lakik tőle, gyanakodhatunk, hogy valamiféle ismétlési kényszer lehet a háttérben. Amikor valaki folyton balesetet szenved, hol a lábát töri el, hol megvágja magát, hol meghúzza a vállát, kishíján elüti az autó, főzés közben mindig leforrázza magát, nem sokáig hisszük véletlennek. Ha egy traumatikus eseményt a lélek nem tud integrálni, az olyan, mint mikor a lemez megakad és ugrik egyet, mi pedig újra és újra visszahelyezzük a tűt a karcolás elé, hátha most helyesen tudjuk lejátszani a megsérült lemezt. Amikor lélekben nem tudjuk elfogadni azt, ami történt, tudattalanul generálunk a régihez hasonló élethelyzeteket, hátha ezúttal sérülés híján, szépen szól majd a dallam. A cél: ezúttal happy end. A távkapcsolat legyen működőképes, a balesetet kerüljük el, a fájdalom helyett most arról nyerjünk tapasztalatot, milyen jól megoldódnak a dolgok az életben! És ez akár még sikerülhet is, és persze nem lesz minden kellemetlen élményből trauma, ráadásul az ismétlés sem mindig kóros. Egy bizonyos határig normális, hogy ha valami nem megy, újrapróbáljuk. Problémásnak, azaz ismétlési kényszernek akkor nevezzük, ha krónikussá válik. Freud már 1986-ban úgy fogalmazott: a veszélyhelyzet lereagálatlansága érzelmi ingertöbbletet hoz létre, ami zavart okoz a lelki energiaüzemben. Ennek következménye, hogy bizonyos gondolatok kizáródnak az asszociációkból, nem integrálódik az élmény, szabadon lebeg. Mivel nincs megkötve az emlék, nem tud elkopni, nem tudja jelentőségét veszíteni, hanem bármikor felbukkanhat oda nem illő helyzetekben, pillanatokban is. Gondoljunk csak egy harcteret megjárt katonára, akit leszerelés után is kínoznak a rettenetes emlékképek. Egy baleset túlélője nem akar már a múltra gondolni, mégis időről időre bevillannak a szerencsétlenség legijesztőbb mozzanatai, akár pánikrohamot előidézve benne, dacára, hogy tisztában van vele, ez már a múlt, véget ért. Mintha a test nem venne tudomást róla, hogy a jelen már biztonságos, mintha a lélek nem tudna megnyugodni. A traumatikus helyzetben átélt stressz, a megoldás kudarca miatti tehetetlenségérzés, az eredeti szorongás árasztja el az egykori trauma túlélőjét akkor is, ha csak eszébe jut, ami történt. És bár a traumatikus emlékek kimondása és katartikus újraélése enyhíti ugyan a tüneteket, a „beszélőkúra” mégsem elegendő a változáshoz.</span><br /><br /><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/relmalom.jpg" alt="relmalom.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>Az idő tényleg mindent megold? </strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;">Még ha el is felejtjük a történteket, a trauma hatásaitól megszabadulni nehéz. Ha nem tudunk spontán feldolgozni egy nehéz helyzetet, az eredeti eseményhez olyan torz gondolatok, nehéz érzelmek, zavaró testi érzetek tapadnak, melyek akadályozzák, hogy a pillanat a múlthoz tapadjon és továbblépjünk nélküle. Ehelyett velünk marad, és mint egy szabad vegyértékű ion próbál különböző jelenbéli helyzetekkel kötést kialakítani. Az élmények és a tapasztalatok így nem kerülnek a helyükre, s amikor egy jelenbéli eseményt értelmezünk és reagálunk rá, egy kicsit a múltat is belekeverjük, egy kicsit arra is rezonálunk, arra is reagálunk. Amikor a párunk kézmozdulata indokolatlan szorongással tölt el bennünket, nem is kell emlékeznünk a múltra, érzelmileg és testi szinten mégis felelevenedhet bennünk, mikor apánk ezzel a mozdulattal indította a verést. A párunk nem emel ránk kezet, apánk már nem bánthat, mégsem múlik el a félelem, egekbe szökik a stressz szintünk. Nem tudják, mi lelt bennünket, mi magunk sem tudjuk, mi bajunk, mégis elárasztja szervezetünket a feszültség. A környezet ilyenkor könnyen ránk süti a túlérzékeny-bélyeget, azt mondja, bolhából elefántot csinálunk. Hiába érezzük, hogy a stressz valós, mivel nincs veszély, nehezen érvelünk mellette. A múltban lereagálatlanságába ragadva most, utólag próbálunk jól reagálni. Kiabálunk a párunkkal, hogy irányít, dominál, elnyom, ő pedig nem érti, mi rosszat tett. Mi végre passzivitás és kiszolgáltatottság helyett kontrollt akarunk érezni, és soha többé nem akarunk tehetetlenek lenni. Ezért ismétlünk, újra és újra hasonló helyzetbe hozzuk magunkat, hogy végre elhiggyük, vége a múltnak, kezdődhet egy jobb jelen. De mintha a múlt egy végtelenbe tartó idővonal lenne, és lehetetlen lenne felgombolyítva a végére érni.</span><br /><span style="color: #000000;"><strong><br /><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/szem.jpg" alt="szem.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>Önsorsrontó ördögi kör</strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;">Az évekig feldolgozatlanul maradt, traumatikus élmények pusztító összetételű kemikáliában áztatják szervezetünket. A magas fokú stressz idővel pusztítani kezdi a hippokampuszt, az agynak azon részét, mely az élményeket téri és idői horgonypontokhoz kapcsolja. Az amygdala, az agy félelemközpontja fokozott aktivitással kezd működni, mintha folyton azt detektálná, mikor érkezik fenyegetés, amit ki kell védenie. Ilyen éber az inzula is, az a terület, melyet a kutatók az empátia keletkezésével hoztak összefüggésbe. Ami viszont gyengül: a prefrontális régiók, emiatt csökken az érzelem- és viselkedéskontroll, a hangulatunk labilissá válik. Megjelenhet a szomatizáció, főként emésztőrendszeri tünetek, krónikus fájdalom, kardio-pulmonáris tünetek és szexuális problémák formájában, és sajnos ma már tudjuk, a trauma transzgenerációsan tovább is adódhat. Ilyen körülmények között nem csoda, ha elménk nem működik optimálisan. Gondolkodásunk időnként vak vágányra fut. Irreális, mégis valósnak tűnik, mikor azt állítjuk: „velem <em>mindig </em>történik valami” vagy „<em>csak</em> én vagyok ilyen szerencsétlen”. Amint megnyugszunk, már képesek vagyunk másként látni: „<em>most</em> csőstül jött a baj, úgyhogy egy darabig biztos nyugtom lesz” vagy „ez <em>most</em> nem jött össze, majd legközelebb”. Ha egy traumatikus helyzetben a stresszt okozó eseményt torzult gondolatokkal címkézzük fel, a trauma nem kerül feldolgozásra. Nem korrigáljuk a reális gondolatok mentén, hibás címkével szőnyeg alá söpörjük. A negatív hiedelmeink új barázdát vésnek az agyunkba, mintha a kisiklott vonat a sínek mellett szántanak tovább. Ahhoz, hogy visszatérjünk a céljainkhoz vezető, megfelelő vágányra, hogy ne kezdjünk önsorsrontásba, hogy ne a múltat ismételgessük, fel kell dolgoznunk a traumatikus eseményt és korrigálnunk kell a hozzá tapadó irreális gondolatokat, hogy kellemesebb érzelmek és jobb döntések születhessenek a jelenben. Ha egy negatív, nehéz, sokat ismétlődött szituáció már nem a régi, automatikus, reflexszerű viselkedést hozza elő, hanem képesek vagyunk tudatosan új viselkedést kiépíteni, a múltbéli emlékeink és a jelenbeli problémáink már nem fognak olyan intenzív stresszt okozni. A félelmek és szorongások oldódnak, a stresszel való megküzdőképesség erősödik, a traumára való emlékezés tolerálhatóvá válik, visszaáll a lelki stabilitás. Az élet újra élvezhetővé válik, a pedig jövő alakíthatóvá.</span></p>
<p><span style="color: #000000;">Geszvein Erika tanácsadó pszichológus, EMDR practitioner</span></p>
<p><span style="color: #000000;"><em>Ajánlott olvasmányok trauma témában, technikák, módszerek, elméleti háttér:</em></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><em>Bessel van der Kolk: A test mindent számontart </em></span><br /><span style="color: #000000;"><em> Francine Saphiro: Győzd le a múltad! - Vedd kezedbe az életed az EMDR-terápia módszereivel</em></span><br /><span style="color: #000000;"><em> Peter A. Levine: A trauma gyógyítása</em></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F22%2Ftrauma_es_terapia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F22%2Ftrauma_es_terapia%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F22%2Ftrauma_es_terapia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Trauma és terápia"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2022/07/22/trauma_es_terapia#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/17881987" border="0" /></a><br /></p>
stressz
trauma
pszichológus
stresszkezelés
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
EMDR
trauma_terápia
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/vihar.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2022/07/15/stresszparadoxon
Stresszparadoxon
2022-07-15T08:45:00+02:00
2022-07-15T08:45:00+02:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p><strong></strong><span style="color: #000000;">A stressz az élet sava-borsa, ahogyan Selye János osztrák–magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus, neves stresszkutató fogalmazott. Stressz nélkül csak vegetálni tudnánk, az élet azonban nap mint nap kihívás elé állít bennünket. Ha úgy éljük le az életünket, hogy közben folyton menekülünk a stressz elől, akkor hasonlítunk ahhoz a gyermekhez, aki le akarja hagyni a saját árnyékát. Elkerülünk bizonyos helyzeteket és embereket, mert tudjuk, hogy csak felhúznánk magunkat, elfojtunk bizonyos érzelmeket és gondolatokat, mert tudjuk, csak jobban belekergetnénk magunkat, ha nem terelnénk el a figyelmünket róla. Közben pedig kihagyunk jónéhány kellemes élményt is. Ugyanis a stressz számtalan dologhoz hozzásegít bennünket. Ha átalakítjuk a stresszhez való viszonyunkat, elégedettebbek lehetünk az élettel. Cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogyan tudunk úgy viszonyulni a stresszhez, mint a levegőhöz, kinyerni belőle, ami hasznunkra van és kifújni, azt, ami felesleges.</span></p>
<p><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/maszo.jpg" alt="maszo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>I. Stressztörvény:</strong> A stressz energiát ad, hogy teljesíteni tudjuk a kihívásainkat</span></p>
<p><span style="color: #000000;">Selye János óta tudjuk, hogy az egyetlen stresszmentes állapot a halál. Valamilyen mennyiségű stressz mindig van bennünk, hiszen a stressz a szimpatikus idegrendszerünk bizonyos mértékű éberségi állapota. Jól tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata annál inkább nő, minél többet idegeskedünk. Vannak azonban olyan extrém igénybevétellel járó helyzetek is, amik bár stresszel teliek, mégis jótékonyan hatnak, mert regenerálódásra sarkallják a szervezetet. Mitől függ, hogy a szervezetünket a stressz terheli vagy energetizálja? Mindannyian tapasztaltuk már saját bőrünkön, milyen hatása van ránk a teljesítményhelyzeteknek. Gondoljunk csak vissza az érettséginkre vagy a nyelvvizsgánkra, arra, amikor megszereztük a jogosítványt, vagy egy legutóbbi állásinterjúra! Amikor kihívás előtt állunk, érezhetően kimozdul néhány addig nyugalomban lévő élettani mutatónk. A légzésünk felgyorsul, hogy a szívünknek legyen több oxigénje. A máj cukrot és zsírt pumpál a vérbe, hogy legyen elegendő üzemanyagunk. A szívritmusunk is szaporábbá válik, így a többletoxigén, a zsír és a cukor eljut az izmokba és az agyba. Adrenalin és kortizol termelődik, hogy az agy hatékonyabb energiafelhasználással működhessen. Érzékszerveink kiélesednek, kitágul a pupillánk, a figyelmünk a lényegtelen dolgokról az egyetlen aktuálisan fontos felé terelődik. Szervezetünk egy speciális önbizalom-koktélt kever ki endorfinból, adreanlinból, tesztoszteronból és dopaminból, hogy meglódítsa a motivációnkat, így teljes vállszélességgel tudunk a feladat elé állni. Ezen hormonok vérben mérhető aránya azonban eltérő attól függően, hogyan gondolunk egy feszültséget okozó feladatra: kihívásnak tekintjük vagy fenyegetésnek. Ha kihívás-reakciót adunk egy helyzetre, ahogyan a színészek, zenészek fellépés előtt, vagy ahogyan a sportolók megmérettetés előtt, akkor szorongás helyett izgalmat fogunk érezni, és a beállt változások nem terhelik majd meg a szervezetünket, sőt még jobban is fogunk teljesíteni ilyen állapotban. Azok szervezete azonban, akik a megmérettetés során fenyegetettségi reakciót élnek át, hosszú távon megviselté válik a stressz miatt kialakuló élettani változásoktól. Rajtunk múlik, hogy egy helyzetet képesek vagyunk-e fejlődési lehetőségként látni, kihívásnak kezelni, vagy attól rettegünk, hogy kudarcot vallunk. A gondolkodásunkon sokat formálhat, ha vannak olyan kapcsolataink, akik véleményére adunk, akikre számíthatunk.</span></p>
<p><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/olel_1.jpg" alt="olel_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>II. Stressztörvény:</strong> A stressz segít, hogy kapcsolódni tudjunk egymáshoz</span></p>
<p><span style="color: #000000;">Az ember társas lény. Szükségünk van az emberi kapcsolatokra, mert önmagunkat csak mások jelenlétében tudjuk értelmezni. Azonban amikor túl sok stressz ér bennünket, hajlamosak vagyunk bezárkózni és lemondani a halasztható találkozókat, mert úgy érezzük, nincs felesleges energiánk másokra, főleg, ha elkezdik szajkózni azt, amivel úgyis csak felhúzni tudnak. Extrém terhelés esetén minden kapcsolódási lehetőséget, ami stresszel járhat, problémásnak tekintünk. Pedig stresszhelyzetben aktivizálódnak a proszociális ösztöneink, ugyanis a stressz kapcsolódásra ösztönöz és empátiát fejleszt, mivel a stresszválasz során egy különleges anyag választódik ki a szervezetben. Ez a sajátos kemikália az oxitocin nevű hormon, melyet hatása miatt „szeretethormonként” és „öleléshormonként” is emlegetnek. Ez a vegyület a kötődés biológiai kísérője, termelődésével gondoskodást, kapcsolódást vált ki, ezáltal növelve a rugalmas lelki ellenállóképességünket, más szóval a bennünk lévő rezilienciát. Az oxitocin tompítja a félelmet és bátrabbá is tesz bennünket, hogy szembe tudjunk nézni a kihívásokkal. Kelly McGonigal amerikai stresszkutató úgy fogalmaz, ha stresszhelyzetben elzárkózunk másoktól, pszichológiai páncélt növesztünk magunk köré, amivel lehetetlenné tesszük a tudatos jelenlétet. Miközben védekezni próbálunk azzal, hogy kizárjuk a külvilágból érkező tapasztalatokat, a negatívak mellett a pozitívaktól is távol tartjuk magunkat, így idővel elmagányosodunk a páncélunk alatt. Mivel ezen a páncélon semmit se engedünk beáramolni, nem csak a negatív, a pozitív hatásoktól is elzárjuk magunkat, ami egyenes út a kiégéshez. Így garantáltan felhalmozódik bennünk a feszültség és ezzel együtt megnő a depresszió kockázata is. Azonban sosem késő visszafordulni, tanulhatunk a tapasztalatainkból, főleg, mivel a stressz ebben is segít. </span><br /><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/kotel.jpg" alt="kotel.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong>III. Stressztörvény:</strong> A stressz tanít</span></p>
<p><span style="color: #000000;">Kelly McGonigal szerint nem arról van szó, hogy aki jól áll hozzá a stresszhez, azon nem fog a golyó és afelett csak úgy elsuhannak a gondok. Mindenkinek vannak problémái, de aki jól keretezi át őket, azt nem lövik szíven, mert elhajol a „támadások” elől. Minden stresszel teli szituáció arra sarkallja, hogy javítani próbáljon a helyzeten és a tanulságokat levonva fejlődjön. A stresszhez való jó viszonyulás kérdéseket tesz fel bennünk: Mit csináltunk jól? Mit lehetett volna másképp? Vajon miért kellett végigszenvednünk ezt a helyzetet? Az idegrendszerünk elraktározza a válaszokat, hogy a jövőben ezekkel a tapasztalatokkal gazdagabban állhassunk egy újabb kihívás elé. A stressz emlékeztet bennünket arra a megcáfolhatatlan tényre is, hogy a fontos dolgokat nem ingyen kapjuk, minden értékes dologért erőfeszítéseket szükséges tennünk. Egy fiatal, számtalan krízishelyzetet megélt férfitől hallottam egyszer: „ha engem padlóra küldenek, én ott találok valamit”. A stresszhez való efféle viszonyulás elősegítheti, hogy a megterhelő helyzet ne gyengítsen, hanem erősítsen. Az értelmes élet ugyanis tele van kihívásokkal, a kihívások pedig stresszel járnak - a hegymászó maga választja a kockázatos életet azzal, hogy hegymászásra adja a fejét. Persze nem kell mindenkinek extrém sportolnia ahhoz, hogy stressz éljen meg, elég csak felhívni egy rokont vagy bemenni a munkahelyre, hamarosan úgyis történik valami, ami bekapcsolja a szervezet stresszválaszát. Akármennyire is igyekszünk, a feszültség bizonyos foka hozzátartozik az életünkhöz. A feladatunk a megfelelő arányok biztosítása. Ha nehéz időszakot élünk meg és több a negatívum, mint a pozitív élmény, jó, ha rendelkezünk olyan stratégiákkal, melyekkel ellensúlyt teremthetünk a lelki nélkülözés óráiban is. Nem döntés kérdése, hogy legyen-e stressz az életünkben, de a hozzá való viszonyulásunkat mi magunk válaszhatjuk meg. Ha hiszünk abban, hogy ki tudjuk munkálni magunkban a stresszhez való jó hozzáállást, akkor a stressz termőtalaja lehet életünk gyümölcseinek. Aki kész szembenézni a nehézségeivel, ahelyett, hogy elterelné a figyelmét a témáról, nem az érzésekkel foglalkozik, hanem az érzések forrásával, nem csupán tünetet akar csillapítani, hanem a legjobb megoldást kutatja, nem öl energiát az érzések elfojtásába, nem áll ellen a feszültségnek, stratégiát tervez, tanácsot kér, információ után kutat, és kapcsolódik másokhoz, hogy a lehető legjobbat hozhassa ki a nehéz helyzetből. </span><br /><br /><span style="color: #000000;"><strong>Stresszkezelő rutin</strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/rutin.jpg" alt="rutin.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;">Ahogyan időt szánunk a testünk ápolására, a pszichénknek is gondoskodásra van szüksége ahhoz, hogy jó karban tartsuk. Ha rugalmasak kívánunk maradni lelkileg, hogy alkalmazkodni tudjuk a változó körülményekhez, fontos megőriznünk azt a képességünket, hogy extrém helyzetben is két lábbal álljunk a földön. Ebben segítenek az úgynevezett földelő gyakorlatok, melyek lehetővé teszik, hogy ahelyett, hogy visszacsúsznánk a múltba a „már megint ez történik velem” -pesszimista gondolatának hátán, vagy elindulnánk a rettegett jövőbe („úgysem fog sikerülni”), itt maradjunk a jelenben: ne a múlt rossz tapasztalatai vagy a jövő félelmei alapján, hanem a jelen információi alapján döntsünk. Erre szolgál többek között a klasszikus 5-4-3-2-1 mindfulness-gyakorlat, mely során az érzékszerveinken át horgonyozzuk le magunkat az itt és mostba. Számoljunk meg öt dolgot, amit látunk magunk körül, figyeljünk meg négy dolgot, amit hallunk, keressünk három különböző illatot és tapintsunk meg két különféle felületet! Ha még azt is meg tudjuk fogalmazni, milyen ízt érzünk éppen a szánkban, az érzékszerveink aktivizálásával erőteljesen a jelenbe kerülhetünk, és egyúttal nyerünk egy kis időt is a lecsillapodásra. Ha erősíteni szeretnénk a hatást, végezzünk el néhány légzőgyakorlatot is! Tanuljuk meg a négyszöglégzést, melynek lényege, hogy elképzelünk egy négyszöget és képzeletben végigsimítjuk az egyik oldalát, miközben lassan, négy számoláson át belélegzünk. Ezután képzeletben tovább haladhatunk ujjunkkal az oldalán ugyanígy négy számolásig, de a levegőt ez idő alatt bent tartjuk. Majd újabb oldal következik, amikor négy számolásig kifújjuk a levegőt, végül az utolsó oldal négy számolása légzésszünet, mielőtt elkezdjük elölről az egészet. Ha kétszer-háromszor ismételjük meg a légzőgyakorlatot, hogy bekapcsoljuk az idegrendszer paraszimpatikus ágát, mely a stresszválasz utáni nyugodt lelkiállapot visszaállításáért felelős. A számolás által kis időre eltereljük a figyelmünket a zavaró gondolatokról, hogy elménk egy pillanatra meg tudjon pihenni ahelyett, hogy egyre nagyobb erőbedobással kezdene rágódni a problémán. Egy hasonlóan hatékony gyakorlat a gyertyalánglégzés. Vegyünk egy mély levegőt és lassan, elnyújtva, olyan apró adagokban fújjuk ki, amilyen apró adagokban csak tudjuk. Képzeljük el, hogy egy gyertyát tartunk az orrunk elé és az a feladatunk, hogy az orrunkon át kifújjuk a levegőt, de a gyertya ne aludjon el, és a lángja meg se rezzenjen. Ismételjük meg kétszer-háromszor a gyakorlatot, hogy erőteljes hatást gyakorolhassunk az agyunk prefrontális kérgére, arra a régióra, mely az önkontrollért, tudatos tervezésért, logikus gondolkodásért felelős területünk. Ha pedig nem csak a légzőizmainkat, hanem az agyunkat is meg szeretnénk egy kicsit tornáztatni, végezzük el a biztonságos hely nevű gyakorlatot, mely egy ismert traumaterápiás alapgyakorlat. Ez a hangulatstabilizáló technika igen hatékony feszültségcsillapító módszer. Lényege, hogy elképzelünk egy olyan helyet, ami meleg, barátságos, elfogadó, ahol egyedül is biztonságban érezhetjük magunkat. Ez a hely lehet a valóságban létező, lehet, hogy valaha már jártunk itt, lehet, hogy nagyon szeretnénk eljutni ide, de az is lehet, hogy csak a fantáziánkban létezik. Képzeletben elutazhatunk erre a helyre feltöltődni. Alaposan járjuk be, figyeljük meg, mi mindent látunk, mi mindent hallunk, mi mindent tapasztalunk ezen a helyen! Akár naponta is elvégezhetjük ezt a gyakorlatot, hogy mire kihívás elé állít bennünket az élet, legyen a kezükben egy jól ismert módszer a hangulatunk stabilizálására. Ha pedig nagyon nem hagynak nyugodni a csapongó, negatív gondolatok, gyakoroljuk a konténer-technikát! Lelki szemeink előtt jelenítsünk meg egy konténert, egy tárolót, széfet vagy valamilyen eszközt, amibe be tudunk pakolni mindent, ami itt és most zavaró számunkra. Negatív érzelmeket, nyomasztó gondolatokat, kellemetlen testi érzeteket, rossz emlékeket mind el tud zárni ez a tároló. Figyeljük meg, mekkora a mérete, milyen a színe, mi az anyaga és azt is, milyen a zárszerkezete. Ha belepakoltunk mindent, zárjuk le alaposan! Ezzel a mentális művelettel félre tudjuk tenni egy időre mindazt, ami akadályoz bennünket a koncentrációban. Ha minden héten megtanulunk egy új stresszkezelő technikát, hamarosan egy egész szerszámosládára való eszközünk lesz nehéz helyzetek esetére! Minél többet gyakoroljuk őket, annál magabiztosabban fogjuk tudni bevetni stresszhelyzet esetén. Így a teljesítményhelyzetek kihívásokká válhatnak, a nehézségek megoldandó feladatokká zsugorodhatnak. Rendszeres gyakorlással képesek lehetünk a bennünk lévő stressz szintjét annyira megszelídíteni, hogy jobban tudjunk teljesíteni, másokhoz kapcsolódni és az élet nehézségeiből tanulni. Cikksorozatom következő részében a tenger legmélyebb részére evezünk: a traumák okozta stressz leküzdéséről lesz szó. </span></p>
<p><span style="color: #000000;">Geszvein Erika tanácsadó pszichológus, EMDR practitioner</span></p>
<p> </p>
<p><span style="color: #000000;"><em>Ajánlott olvasmányok az ismertetett technikák részletes leírásához:</em></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><em>Kelly McGonigal: A stressz napos oldala - Miért jó a stressz, és hogyan bánjunk vele ügyesebben?</em></span><br /><span style="color: #000000;"><em>Matthew McKay Elizabeth Robbins Eshelmann Martha Davis: Stresszoldó és relaxációs módszere</em></span><br /><span style="color: #000000;"><em>Mogyorósy-Révész Zsuzsanna: Érzelemszabályozás a gyakorlatban</em></span><br /><span style="color: #000000;"><em>Selye János: Stressz distressz nélkül</em></span><br /><span style="color: #000000;"><em>Zindel Segal Mark Williams John Teasdale: Tudatos jelenlét a gyakorlatban</em></span></p>
<p><em> </em></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F15%2Fstresszparadoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F15%2Fstresszparadoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F15%2Fstresszparadoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Stresszparadoxon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2022/07/15/stresszparadoxon#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/17881949" border="0" /></a><br /></p>
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/maszo.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2022/07/12/stressz_expressz
Stressz Expressz
2022-07-12T08:26:57+02:00
2022-07-12T08:26:57+02:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p><span style="color: #000000;">A stressz úgy vesz körbe bennünket, mint a levegő. Mindenhol ott van, nem tudunk menekülni előle. És valójában nem is tesszük jól, ha a stresszmentes életet keressük, mert egyetlen állapot létezik, ahol nincs stressz és az a halál. A stressz valójában nem kívül ólálkodik ránk, a stressz bennünk születik meg. Cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogyan tudunk jól viszonyulni az élethez, hogy ne a stressz uralkodjon rajtunk, hanem mi uraljuk őt.</span></p>
<p><span style="color: #000000;">A csapból is az folyik, hogy a stressz káros, mert rombolja a fizikai és a lelki egészségünket, megrövidíti az életünket és megkeseríti a mindennapjainkat. Vajon létezik olyan ember, aki ezt olvasva nem kezd el (még jobban) stresszelni? A stressztől való félelem stresszt okoz bennünk. Hogyan is lehetne így felvenni a harcot vele, ha már azzal termelni kezdjük, hogy a csökkentéséről beszélünk? </span></p>
<p><span style="color: #000000;">Utazzunk vissza az időben, hogy megértsük, mi is történt az elmúlt évtizedekben a stresszkutatás területén!<br /></span><span style="color: #000000;"><strong><br /><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/stressz1.jpg" alt="stressz1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><br /></strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>Két sorsdöntő kísérlet <br /></strong></span><br /><span style="color: #000000;"> 1936-ban Selye János magyar származású kanadai endokrinológus orvos stresszkutatásokat végzett állatokkal. Kísérleti patkányokat oltott be egy bizonyos kémiai anyaggal, és várta, mi történik velük. Egy ideig szentül meg volt győződve róla, hogy az oltóanyag tartalmától függ az állatok fizikai reakciója, de aztán véletlenül kiderült, hogy a kémcső tartalmának kikísérletezésével teljesen feleslegesen töltött időt, a patkányok pusztán a szúrástól olyan stresszt éltek meg, hogy nem sokra rá, belepusztultak. Selye továbbgondolva a laboratóriumi tapasztalatait megpróbálta emberre vonatkoztatni az eredményeit. Persze nem állt neki, nem is állhatott volna neki embereken kísérletezni, de gondolati síkon is korát meghaladó felfedezésekre jutott. Kijelentette, a súlyos lelki traumák befolyásolják a fizikai egészségünket. Ennyivel azonban nem elégedett meg, tovább tesztelte a megfigyeléseit, módosításokat eszközölve az eredeti felálláson. 1970-et írt a naptár, amikor Selye János kiegészítette a korábbi felismeréseit, mert rájött, a stressz kétféle lehet. Van, amikor a súlyos traumatikus stressz kárt tesz bennünk, ezt distressznek nevezte el, ugyanakkor megfogalmazta, hogy bármilyen meglepő, létezik jó stressz is, az úgy nevezett eustressz hasznosítható és nem okoz problémákat, éppen ellenkezőleg, fejlődésre sarkall bennünket. A sors úgy hozta, hogy ezt a harmincnégy évvel későbbi kiáltványát már nem olyan érzékeny fülek hallgatták, mint az 1936-os kutatási eredményeit, így a stressz kiirtását célzó hadjáratok nem tudtak leállni. </span><span style="color: #000000;">Mélyen meggyökeresedett a köztudatban az az álláspont, hogy a stressz rossz, bajt okoz, csökkenteni kell. Az nagyívű, káros hatásokat feltérképező stresszkutatások tehát nem álltak le. 1998-ban harmincezer felnőttet kérdeztek meg az Egyesült Államokban többek között arról, mit gondolnak, káros-e a stressz az egészségre. Nyolc év múlva lekérték a halálozási statisztikákat, és cseppet sem lepődtek meg az eredményen, miszerint az erős stressz negyvenhárom százalékkal növelte a halál valószínűségét. Amin viszont nem tudtak átsiklani, az egy apró, ám annál nagyobb hatású részlet volt. A nagyfokú stresszt átélt emberek ugyan nagyobb valószínűséggel haltak meg, de csak azok, akik annak idején, azaz nyolc éve a kérdőív kitöltése során úgy nyilatkoztak, hogy hisznek a stressz egészségkárosító mivoltában. Azok viszont, akik életében ugyanúgy sok volt a stressz, de nem gondolták, hogy az veszélyes lenne az egészségükre nézve, nem voltak kitéve a nagyobb elhalálozási kockázatnak. Paradigmaváltás következett a tudományos élet berkein belül! A kutatók rájöttek, hogy nem a stressz, hanem a stressz és annak a hiedelemnek a kombinációja káros, miszerint a stressz ártalmas. Kelly McGonigal, a Stanford Egyetem egészségpszichológus kutatója a stressz napos oldaláról írt ismeretterjesztő könyvében és nyilvános előadásain rendszeresen bocsánatot kér, hogy az emberek riogatásával ő is hozzájárult a stresszről alkotott téves és káros elképzelések terjedéséhez. Életét tette fel arra, hogy felülírja a korábbi tévhiteket, és eljuttatja a hírt mindenkihez: nem félni kell a stressztől, hanem kihasználni a benne lévő energiát! Ez az egyetlen esélyünk, a stressz csak így nem tud ölni, csak erősíteni. Kelly McGonigal lépten nyomon hangsúlyozza, újra kell gondolnunk a stresszhez való viszonyulásunkat, át kell alakítanunk a cselekvéseinket, korrigálnunk kell a téves gondolatainkat. Azóta elindult kutatásai alapján ígéri, hogy ha megváltoztatjuk, amit a stresszről gondolunk, akkor kezelni tudjuk majd a stresszel teli helyzeteket és képesek leszünk teljesíteni az életünkbe érkező kihívásokat. Intelmei között a legelső: mivel a stresszel kapcsolatos hiedelmeink nagy hatással vannak az egészségünkre, a boldogságunkra és a sikerünkre, nem vehetjük félvállról. Ne értsük félre viszont, nem azt mondja, hogy nem is igaz, hogy a stressz rossz, hanem azt hangsúlyozza, Selyének igaza volt, mikor a hasznos és káros stressz fogalmának megkülönböztetésére hívta fel a figyelmünket. Ha egy szimbólummal kellene kifejeznünk, mit is tesz velünk a stressz és mi mit tudunk tenni vele, gondoljunk egy szörfdeszkás emberre! Aki hullámlovasként a tajtékzó víz hátára próbál kerülni, használja ki a víz erejét, elkerülve, hogy a fodrozódó tenger maga alá kanalazza, inkább lovagolja meg a hátát!<br /></span><span style="color: #000000;"><br /><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/stressz.jpg" alt="stressz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>Mi is a stressz valójában?<br /> </strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;">Definíció szerint a stressz nem más, mint a szervezet ingerekre adott nem specifikus válasza. Ha valami olyan esemény ér bennünket, aminek hatására azt érezzük, hogy valami, ami nekünk fontos, veszélyben forog, stresszt élünk meg. A helyzetet nehéznek tituláljuk és azt gondoljuk, bajunk eshet. Ezekkel a gondolatokkal egyidejűleg megjelennek negatív érzések is és a test bekapcsol. A jól ismert stressztünetek, mint például fokozott szívverés, izzadás, gyomorpanaszok azaz a biológiai reakcióink valójában a szervezetünkben lezajló jószándékú változások azzal a céllal, hogy többleterőforráshoz juttassák a szervezetünket. Az, hogy kinél mi az a helyzet, amire a szervezete alarm-reakcióval válaszol, egyénileg eltérő. Van, akinek egy pók látványa, van, akinek egy hétfő reggeli forgalmi dugó. A pszichológia tolerancia-ablaknak nevezi azt a tűréshatárt, ami megmutatja, mennyit tolerálunk a minket érő ingerekből. Ebbe a bizonyos ablakba vagy beleférünk vagy kilógunk belőle. Hogy kinek milyen nagy az ablaka, attól függ, hogy milyen az érzékszervi érzékenysége, az idegrendszerének teherbíró képessége, milyen volt a korai anya-gyerek kötődésének minősége, mennyire vagyunk éppen aktuálisan fáradtak, fásultak vagy kipihentek és nyugodtak és persze a genetikának is jelentős szerepe van. Ami az „ablakon belül” van, azt nem érezzük zavarónak, az „ablakba férő” ingermennyiség mellett nyugodtak vagyunk, egyensúlyt, stabilitást érzünk. Amikor viszont kicsúszunk az ablakból, akkor az ingerek átlépik a küszöbünket. Ilyenkor először lobbanékonyak leszünk, dühöt, haragot, mérget érzünk és a negatív érzések szinte magukkal ragadnak. Bekapcsol bennünk az üss vagy fuss-reakció és támadni vagy menekülni kezdünk. Kellemetlen érzések és gondolatok sora áraszt el, melyek alapján az agykéreg szolgálatba áll, hogy felmérje és értékelje, mennyire biztonságos a környezetünk, majd ennek megfelelő fiziológiai állapotot idéz elő. Ilyenkor a szívritmus fokozódik, az anyagcsere lelassul, hisz most van fontosabb is: fel kell készülnünk a legrosszabbra. Ezzel az aktíváló stratégiával az érzékszerveink kiélesednek, a végtagjaink felkészülnek a mozgósításra, a testünk feszülten várja a támadás vagy menekülés pillanatát. Mindezt a túlélés érdekében maximális hatékonysággal. A gond csak az, hogy azok az ingerek, melyek ilyen helyzetekben kivisznek bennünket a toleranciaablakunkból, lehet, hogy nem is valós élet-halál helyzetek, lehet, hogy nem is a külvilágban zajlanak a katasztrófák, hanem a belvilágunk szorongásai nyomán keletkeznek. Ilyenkor a várt veszély sosem jön el, de a készenlét akár tartósan fennmarad, ami előbb-utóbb kimeríti a szervezetet. Hosszan tartó, eredménytelen aktív stratégia esetén ezért előfordul, hogy a szervezet passzívra vált, a vérnyomás és a szívritmus lecsökken és szinte lefagyunk a szituációban. Ehhez hasonló, amikor a bogár nagy veszély esetén halottnak tetteti magát és szinte hibernálja, hogy minél kevesebbet érezzen, ha elkapnák és esetleg élve kezdenék felfalni. Túl erős ellenféllel szemben mi emberek is tehetetlennek érezzük magunkat, a helyzetet pedig reménytelennek minősítve eltompulunk a külvilág ingerei felé. Lelkileg hibernálódunk és alig érzékeljük, mi történik körülöttünk, sőt, önmagunkkal sem tudunk igazán törődni. Ürességet élünk meg, nincs kedvünk megmozdulni sem, és mintha az agyunk is leblokkolna. Nincs energiánk, nincs kedvünk küzdeni, testileg-lelkileg kimerültnek érezzük magunkat. Ahhoz, hogy visszakerüljünk a toleranciaablakunkba, öngondoskodásra van szükségünk azon a területen, ahol hiány állt be. Alapvető, hogy felismerjük, milyen jellegű szükségletünk van éppen, hiszen ennek hiányában, például eszünk, amikor nem is éhesek vagyunk, hanem stresszelünk, vagy ellenkezőleg, egy falat sem megy le a torkunkon és koplalunk, de van, aki alkoholt iszik, rágyújt, a körmét rágja, veszekszik, mintegy pótcselekvésként, amikor nem tud megoldani egy stresszel teli szituációt. Ilyenkor valójában nem tudunk jól gondoskodni magunkról, hiszen az étel, ital, cigaretta és a körömrágás már csak reakció a kialakult frusztráló állapotra, egy sikertelen megoldási kísérlet. Pedig az önmagunkról való gondoskodás napi szinten szükséges. Ahogyan egy újszülöttről napi számtalan gesztussal gondoskodik az anyja, úgy szükséges gondoskodnunk saját magunkról is, akkor is, ha már felnőtté váltunk. Ha az öngondoskodásunk a napi praxisunk része, akkor - ha valamilyen helyzet ki is röpít minket a toleranciaablakunkból - képesek leszünk rá, hogy visszataláljunk a megfelelő érzelemszabályozási módszerünkkel a belső egyensúlyunkhoz. Ha a stressz arra vesz rá, hogy több időt szánjunk az önmagunkról való gondoskodásra, akkor a stresszel teli helyzetek sokkal inkább hasznosak lesznek számunkra, mint hogy kárt okozzanak.<br /></span><span style="color: #000000;"><br /><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/stressz4.jpg" alt="stressz4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p><span style="color: #000000;"><strong>A stressz természetes oldószere</strong></span></p>
<p><span style="color: #000000;">Már a korai életéveinkben megtanuljuk, hogyan gondolkodjunk magunkról és hogyan érezzük magunkat a bőrünkben és ezek alapján bánunk magunkkal keményen vagy elfogadóan. Sajnos a gyermek sok olyan helyzetet is magára vonatkoztat, ami nem is róla szól. Hajlamos arra, hogy ha a családjában tartósan stresszt él át, például sorozatos bántalmazásnak van kitéve, akkor azt gondolja, mindez az ő hibája. Ha az bántja, akihez leginkább kötődik, akitől a biztonsága függ, aki számára az első számú, legfontosabb személy, akkor ez mindennél súlyosabb teherként telepedik rá. Mintha így gondolkodna: „Lehetetlen, hogy akin az életem múlik, az rossz, hisz akkor óriási bajban vagyok! Csak az lehet, hogy ő jó, én pedig rossz, tehát jogos a büntetés, nekem pedig jobbá kell válnom és minden rendben lesz.” Ez egyfajta önvédelem. Lehet, hogy évekkel később majd megérti, hogy a helyzet, amit a szüleinek ki kellett bírnia, túl nehéz volt számukra, és lehet, hogy meg is bocsátja a rideg, elhanyagoló vagy éppen ártalmas bánásmódot, de mivel túl sokáig elhitte magáról, hogy rossz, az önbecsülése gyenge lábakon áll. Annyira áthatja a személyiségét az önbecsmérlő attitűd, hogy már észre sem veszi a folytonos önostorozást, ezáltal viszont determinálja a saját jövőjét. Ilyenkor létfontosságú, hogy az önbántó attitűd helyett gondoskodó viszonyulást alakítsunk ki magunkkal szemben, és így oldjuk fel a belső feszültségeket. A saját szükségletekre való érzékenyebb viszonyulás jelentik az első mérföldköveket a stresszel való megküzdés útján. Az öngondoskodásnak több azonban rétege van, és mindegyik egyaránt fontos. A fizikai szükségleteinkhez hozzátartozik, hogy egészségesen étkezzünk, jól aludjunk, időben lefeküdjünk, és megfelelő mennyiségű és minőségű alvásban legyen részünk. A sport és a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok is mind az alapvető testi igényekhez tartoznak. Emellett az érzelmi szükségleteinket is komolyan kell vennünk. Ha már hétfőn a hétvégét várjuk, gyanús, hogy érzelmi hiányban szenvedünk. Napi szinten szükségünk van olyan tevékenységekre, melyek örömöt adnak, melyek során pozitív visszajelzéseket kapunk másoktól, és naponta szüksége van a lelkünknek arra is, hogy kifejezhesse a benne generálódó érzelmeket. Ha ki tudunk szakadni a hétköznapi nehézségekből, és természetes környezetben tudunk időt tölteni, ha inspiráló könyveket tudunk olvasni, időlegesen távolságot teremtünk önmagunk és a problémáink közé. Ugyanígy hat az ima, a meditáció, a relaxáció és a különböző mindfulness technikák. Mindezek mellett olyan szakmai szükségleteink is vannak, melyekkel napi szinten kellene töltődnünk. Az érzés, hogy értelmes munkát végzünk, jó, stabil alapot ad a kihívások elviseléséhez. Ha még nem találtuk meg a hivatásunkat, de sikerült beállítanunk a munka-magánélet egyensúlyát, lehet, hogy nem a szakmánk, hanem a kollegiális kapcsolataink és a munkahelyen kívüli kapcsolataink töltenek fel. A leghatékonyabb stresszoldó stratégia a kapcsolatainkban rejlik. A legsúlyosabb trauma feldolgozásának esélye is nagyban múlik azon, mennyire tudjuk kihasználni a társas támogatást, azaz, mennyire tudunk beszélgetni másokkal a problémáinkról. A minket hallgató másiknak még csak okosabbnak sem kell lennie nálunk, már a puszta jelenléte is csillapító biokémiai reakciókat indít el.</span></p>
<p>A stressztűrő képességünket szabályozó toleranciaablakunk tehát a szükségleteink betöltése által tágítható. Ha éppen nehéz időszakot is élünk meg, tekintsünk úgy ezekre a pillanatokra, mint edzéstervünk kihívással teli perceire és forduljunk önmagunk felé kiemelt törődéssel! Békeidőben pedig készüljünk fel az előttünk álló lehetséges kihívásokra, vértezzük fel magunkat stresszkezelő módszerekkel! Cikksorozatom következő részéből jónéhány hatékony, mindenki számára könnyen elsajátítható és alkalmazható stresszoldó technikát eltanulhat.</p>
<p>Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F12%2Fstressz_expressz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F12%2Fstressz_expressz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2022%2F07%2F12%2Fstressz_expressz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Stressz Expressz"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2022/07/12/stressz_expressz#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/17880957" border="0" /></a><br /></p>
stressz
pszichológus
feszültség
autogén_tréning
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/stressz1.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2021/12/21/a_befolyasolas_pszichologiaja4
Az agymosás ellenszerei
2021-12-21T09:04:00+01:00
2021-12-21T09:04:00+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="color: #000000;">Ebben a sorozatban a befolyásolás pszichológiájáról írok. <a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/30/a_befolyasolas_pszichologiaja1" target="_blank" rel="noopener noreferrer" style="color: #000000;">Az első részben a csoportnyomás jelenségét jártuk körül</a>, <a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/07/a_befolyasolas_pszichologiaja2" target="_blank" rel="noopener noreferrer" style="color: #000000;">a másodikban a csoportnyomás elleni védekezésről volt szó</a>. A<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/14/a_befolyasolas_pszichologiaja3" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> harmadik részben a nagy manipulátorok trükkjeit muttatam be</a>, ebben a részben pedig az agymosás ellenszereiről írok.</span></strong></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Elhinné, ha azt mondanám, hogy egy ufótól megtudtam, hogy még ma eljön a világvége, amit csak akkor élhet túl, ha belép a szektámba? Most biztosan azt mondja magában: dehogy! Látja, milyen jól ismerem Önt? Már a gondolataiban is olvasok. De hogyan lehetséges az, hogy én a világvége kapcsán nem tudtam meggyőzni, mégis egy egész csoport ember égett karácsonyi ufólűzban 1954 őszén Amerikában? Egy Marian Keech (eredeti nevén Dorothy Martin) nevű amerikai asszony üzenetet kapott a földönkívüliektől bolygónk <strong>december 21-i</strong> elpusztulásáról. Hála Istennek (vagy ki tudja, kinek) viszont egy kis csoport megmenekülhet, mert küldenek majd egy ufót Keech és családja megmentésére. A hölgy körül egész kis csoport alakult ki, akik minden áldozatot meghoztak a jövőbéli túlélés reményében. Elajándékozták a házaikat, bútoraikat, munkahelyükön felmondtak, barátaikkal megszakították a kapcsolatot, sőt volt, aki még az eljegyzését is felbontotta, hogy minden erejével arra tudjon koncentrálni, ami most a legfontosabb, hogy a közelgő pusztítást ép bőrrel megússza. Egy zárt csoport alakult a világvégevárás köré, melybe néhány szociálpszichológus is beállt – hívőnek tettetve magát –, hogy közelebbről megvizsgálhatóvá váljon, ezek az emberek ezt tényleg elhiszik? A jóslat előtti este a tömeg már készenlétben várakozott. Az utolsó földi pillanatokhoz érkezve egyre feszültebb lett a hangulat. Mikor már csak lélegzetvételnyi idő maradt hátra, váratlan üzenet érkezett az idegen bolygóról. Kitalálja, mi állt benne?</span></p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/21/a_befolyasolas_pszichologiaja4">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F21%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja4%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F21%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja4%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F21%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja4%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az agymosás ellenszerei"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/21/a_befolyasolas_pszichologiaja4#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16786120" border="0" /></a><br /></p>
szociálpszichológia
pszichológus
szekta
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
tömeglélektan
Jim_Jones
Népek_Temploma
0
Az agymosás ellenszerei
Elhinné, ha azt mondanám, hogy egy ufótól megtudtam, hogy ma eljön a világvége?
https://pszichologin.blog.hu/media/image/agymosas.png
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/agymosas.png
https://pszichologin.blog.hu/2021/12/14/a_befolyasolas_pszichologiaja3
Így legyél mesteri manipulátor!
2021-12-14T13:14:00+01:00
2021-12-14T13:14:00+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<h3><span style="color: #000000;">Ebben a sorozatban a befolyásolás pszichológiájáról írok. <a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/30/a_befolyasolas_pszichologiaja1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Az első részben a csoportnyomás jelenségét jártuk körül</a>, <a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/07/a_befolyasolas_pszichologiaja2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a másodikban a csoportnyomás elleni védekezésről volt szó</a>.<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/07/a_befolyasolas_pszichologiaja2" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> </a>Ebben a cikkben a manipulátorok, a nagy befolyásolók trükkjeit, eszköztárát mutatom be és azt, hogyan lehet ezek ellen védekezni.<br /></span></h3>
</div>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Mindenkinek saját plázát!</span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Felhívás következik. Ha nem akarja kitenni magát a manipulátorok befolyásolásának, messzire el kell kerülnie két ellenállhatatlannak tűnő helyet. Nehéz lesz, de ha az nem is megy, hogy bevásárlóközpontok kivételes akcióit hirdető kirakataira ne tévedjen a szeme, vagy, hogy az út menti közlekedési jelzőtáblák közötti óriásplakátokat vizuálisan szelektálja, legalább olyan helyre ne menjen, ahol a kényelem, a jó érzés, a biztonság érzésébe csomagolva hemzsegő reklámtermékek ingereivel árasztja el az agyát: messzire kerülje el a konyháját és a fürdőszobáját! Én a saját otthonomban csak ezen a két helyen több mint negyven hirdetéssel találkoztam. A folyékony szappan, a mosogatószer címkéje, a fogkefe márkajelzése, az arctonik felirata mind rá akar venni a használatra és arra, hogy olyan ismerős barátaimmá váljanak, hogy sose vegyek le mást az üzlet polcáról. Az előbbivel semmi bajom, az utóbbira hajlamos viszont hajlamos vagyok azt mondani, lárifári, azt veszek meg, amit akarok. Biztos ez? A mosóporgyártók szerint kimutatható különbség van egy termék megvásárlása és aközött, mennyit reklámozzák televízióban vagy szórólapon, esetleg hogy juttatnak-e el termékmintát valamilyen úton a jövendőbeli vásárlónak. Szeretjük az ismerősség érzését. Biztonságot ad és a valahová tartozás érzését, no és persze nehéz a szokásainkon változtatni.</span><span style="color: #000000;"></span></p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/14/a_befolyasolas_pszichologiaja3">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F14%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F14%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja3%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F14%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Így legyél mesteri manipulátor!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/14/a_befolyasolas_pszichologiaja3#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16780122" border="0" /></a><br /></p>
szociálpszichológia
manipuláció
csoportnyomás
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
kommunikáció_pszichológiája
kognitív_pszichológia
Elliot_Aronson
Maslow_piramis
tömegpszichológia
Abraham_Maslow
Joseph_Goebbels
kognitív_fösvénység
Anthony_R._Pratkanis
Adolf__Hitler
Henri_Tajfel
0
Így legyél mesteri manipulátor!
Tanuld meg a legjobb manipulációs technikákat és a védekezést ellenük!
https://pszichologin.blog.hu/media/image/manipulator.jpg
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/manipulator.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2021/12/07/a_befolyasolas_pszichologiaja2
Hogyan ne hasson rád a tömeg véleménye? Így kerüld el a csoportnyomást!
2021-12-07T09:47:00+01:00
2021-12-07T09:47:00+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Ebben a sorozatban a befolyásolás pszichológiájáról írok. A<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/30/a_befolyasolas_pszichologiaja1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">z előző részben a csoportnyomás jelenségét jártuk körül</a>, ebben a részben pedig a vonatkozó pszichológiai kísérletek által mutatom be, hogyan kerüljünki a csoportnyomás alól.</strong></span></h3>
</div>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A leggyengéb láncszem</span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Mit gondol, honnan lehet megmondani, hogy egy csapatba újonnan érkező sportolónak milyen lesz az erőnléti szintje az új csapatba érkezés után? Hogyan hat egy csapatnyi játékos egyetlen sportolóra? Meg lehet-e jósolni, hogyan teljesít majd? 2010-ben az USA Légierő Akadémián felfedezték, hogy a teljesítmény ragályos. Négy éven át követtek 3487 kadétot a középiskolától az akadémiáig, és azt tapasztalták, van egy egyszerű módszer, amivel meg lehet jósolni egy csoport teljesítményének alakulását: meg kell nézni a legkevésbé fitt katona erőnlétét, ugyanis az idő a leggyengébben edzett kadéthoz fog alkalmazkodni az egész csoport.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/csoportnyomas_kikerulese_2.jpg" alt="csoportnyomas_kikerulese_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="337" height="202" /></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A versengés növeli a teljesítményt?</span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A csoportnyomás azonban pozitívan is hathat a teljesítményünkre. 1898-ban Norman Triplett pszichológus kerékpárversenyzőket vizsgált azt kutatva, mi szükséges ahhoz, hogy képessé váljanak meghaladni saját sebességrekordjaikat. A megfigyelései szerint a sportolók gyorsabban taposták a pedált, ha hivatalos versenyen voltak, mint ha magányosan edzettek. Serkentőleg hatott a teljesítményükre a csapattársak és a szurkolók jelenléte. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Ön milyen csoportokhoz tartozik? Talán tagja valamilyen sportegyesületnek? Bizonyára van baráti köre, családja, rokonsága, munkahelye. Milyen irányban befolyásolják ezek a csoportjai, erősítik vagy visszahúzzák? Hogyan tud ellenállni a közösségei befolyásoló hatásának? Cikkünkből megtudhatja, mikor segít és mikor gátol egy csoport, és azt is megtanulhatja, milyen technikákkal teheti magát védettebbé a csoportnyomással szemben. </span></p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/07/a_befolyasolas_pszichologiaja2">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F07%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F07%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja2%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F12%2F07%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan ne hasson rád a tömeg véleménye? Így kerüld el a csoportnyomást!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/12/07/a_befolyasolas_pszichologiaja2#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16772652" border="0" /></a><br /></p>
szociálpszichológia
pszichológus
pszichológia
csoportnyomás
pozitív_pszichológia
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
tömeglélektan
Elliot_Aronson
tömegpszichológia
A_rábeszélőgép
kognitív_disszonancia_redukció
dezindividuáció
Norman_Triplett
társas_facilitáció
társas_gátlás
August_Landmesser
Genovese-szindróm
kognitív_fösvénység
Anthony_R._Pratkanis
0
Hogyan ne hasson rád a tömeg véleménye?
Mitől függ, hogy alkalmazkodunk-e a többséghez, vagy vállaljuk a saját véleményünket?
https://pszichologin.blog.hu/media/image/csoportnyomas_kikerulese_2.jpg
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/csoportnyomas_kikerulese_2.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2021/11/30/a_befolyasolas_pszichologiaja1
A befolyásolás pszichológiája - IIyen a csoportnyomás
2021-11-30T09:21:00+01:00
2021-11-30T09:21:00+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<h3 style="text-align: justify;"><strong><span style="color: #000000;">Ebben a sorozatban a befolyásolás pszichológiájáról írok. Rengeteg vonatkozó szociálpszichológiai kísérletet és tesztet mutatok majd be. Szó lesz arról, hogyan legyünk sikeres szektavezérek, hogyan kerüljük ki mások manipulációját, hogyan hat ránk csoportnyomásként más emberek viselkedése, de szó lesz Zimbardo börtönkísérletéről is. </span></strong></h3>
</div>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/manipulacio.jpg" alt="manipulacio.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="336" height="194" /></span></h3>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"></span></h3>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Ilyen a csoportnyomás</span></h3>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Van kedve részt venni egy pszichológiai kísérletben? A vizsgálat tárgya az észlelésének pontossága. Az alábbi ábrán függőleges vonalakat fog látni. Az lesz a feladata, hogy meghatározza, mely vonal (A, B vagy C vonal) hosszúsága azonos a mintavonal hosszával.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/mintavonal.JPG" alt="mintavonal.JPG" class="imgnotext" width="374" height="264" /></span><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/30/a_befolyasolas_pszichologiaja1">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F30%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja1%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F30%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja1%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F30%2Fa_befolyasolas_pszichologiaja1%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A befolyásolás pszichológiája - IIyen a csoportnyomás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/30/a_befolyasolas_pszichologiaja1#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16765582" border="0" /></a><br /></p>
szociálpszichológia
pszichológus
pszichológia
konformitás
csoportnyomás
börtönkísérlet
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
tömeglélektan
Stanford_Egyetem
Philip_Zimbardo
Solomon_Asch
Ben_Blum
Stanley_Milgram
dezindividuáció
egyéniségvesztés
ideológiai_igazolás
tekintélyszemély
0
A befolyásolás pszichológiája - IIyen a csoportnyomás
Hogyan lehet minket manipulálni? Miként kerüljük el? Hat ránk a többség viselkedése? Fontos témák a vírushelyzetben.
https://pszichologin.blog.hu/media/image/manipulacio.jpg
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/manipulacio.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2021/11/25/a_kommunikacio_pszichologiaja4
A szó hatalma a munkahelyen
2021-11-25T09:10:38+01:00
2021-11-25T09:10:38+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>A kommunikáció pszichológiájáról szóló sorozat ezen, negyedik, utolsó része a a munkahelyi megértésről szól. <span style="text-decoration: underline;"><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/10/29/a_kommunikacio_pszichologiaja1" target="_blank" rel="noopener noreferrer" style="color: #000000; text-decoration: underline;">Az első részben a kommunikáció csapdáiról és alapvető szabályairól</a></span>, <span style="text-decoration: underline;"><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/07/a_kommunikacio_pszichologiaja2" target="_blank" rel="noopener noreferrer" style="color: #000000; text-decoration: underline;">a másodikban a párkapcsolati megértésről</a></span>, <span style="color: #000000;"><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/17/a_kommunikacio_pszichologiaja3" target="_blank" style="color: #000000;" rel="noopener noreferrer"><span style="text-decoration: underline;">a harmadikban a szó hatalmáról a gyermeknevelésben írtam</span>.</a></span></strong></span><span style="color: #000000;"><strong><span style="color: #000000;"></span></strong></span></h3>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Mennyire tudja képviselni érdekeit a munkahelyén vagy az üzleti világban? Inkább rámenős, domináns, vagy hajlamos megengedni másoknak, hogy átlépjék a határait, inkább alárendelődő, csak ne legyen konfliktus? Végezze el tesztünket, hogy kiderítse, mennyire jók az önérvényesítő kommunikációs készségei! </strong></span></p>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">TESZT</span></h3>
<p style="text-align: justify;">Jelölje 1-5ig, mennyire igazak a viselkedésére a következő állítások! Minél nagyobb számot ír egy kijelentés mellé, annál inkább jellemző a viselkedésére. Egyest adjon tehát, ha semennyire, ötöst, ha teljes mértékben egyetért.</p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/25/a_kommunikacio_pszichologiaja4">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F25%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja4%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F25%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja4%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F25%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja4%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A szó hatalma a munkahelyen"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/25/a_kommunikacio_pszichologiaja4#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16759950" border="0" /></a><br /></p>
pszichológus
pszichológia
burnout
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
szervezetpszichológia
Friedemann_Schultz_von_Thun
0
A szó hatalma a munkahelyen
A járvány idején különösen fontos, hogy mennyire tudjuk képviselni érdekeinket a munkahelyünkön. Töltse ki tesztünket!
https://pszichologin.blog.hu/media/image/falfuro.jpg
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/falfuro.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2021/11/17/a_kommunikacio_pszichologiaja3
A szó hatalma a gyermeknevelésben
2021-11-17T08:37:28+01:00
2021-11-17T08:37:28+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>A kommunikáció pszichológiájáról szóló sorozat ezen, harmadik része a gyermeknevelésben alkalmazott hasznos módszerekről szól. <a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/10/29/a_kommunikacio_pszichologiaja1" target="_blank" rel="noopener noreferrer" style="color: #000000;">Az első részben a kommunikáció csapdáiról és alapvető szabályairól</a>, <a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/07/a_kommunikacio_pszichologiaja2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a másodikban a párkapcsolati megértésről írtam</a>, a záró részben pedig a munkahelyi kommunikáció kerül majd fókuszba.</strong></span></h3>
</div>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A füleden ülsz?</span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Kevés annál tehetetlenebb/kétségbeesettebb/bizonytalanabb/dühítőbb lelkiállapot van (megfelelő rész aláhúzandó), mint mikor egy szülő kér valamit a gyerekétől, aki azt vagy meg sem hallja, vagy éppen az ellenkezőjét csinálja (megfelelő rész aláhúzandó). A marketingszakértők szerint a hatékony meggyőzéshez legalább ötvenszer kell meghallani egy reklámot, hogy végül sikeres vásárlás legyen belőle. Egy gyermeknél azonban a meggyőzés ingerküszöbe elérheti akár az ötszázat is. Tehát a „már százszor megmondtam”, még semmi. </span></p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/17/a_kommunikacio_pszichologiaja3">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F17%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F17%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja3%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F17%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A szó hatalma a gyermeknevelésben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/17/a_kommunikacio_pszichologiaja3#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16753820" border="0" /></a><br /></p>
kommunikáció
gyereknevelés
gyermek
gyermekkor
konfliktus
gyermeknevelés
dackorszak
gyermekpszichológia
geszvein_erika
gyerekpszichológia
nevelési_tanácsok
geszvein_erika_pszichológus
kommunikáció_pszichológiája
Kommunikációs_csapdák
0
A szó hatalma a gyermeknevelésben
Felnőttként bele kell helyezkednünk gyermekünk világába, hogy hatékony kommunikáció jöhessen létre köztünk.
https://pszichologin.blog.hu/media/image/dicseret.jpg
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/elso_gyermekkori_emlek.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2021/11/07/a_kommunikacio_pszichologiaja2
A szó hatalma a párkapcsolatokban
2021-11-07T09:07:08+01:00
2021-11-07T09:07:08+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>A kommunikáció pszichológiájáról szóló sorozat ezen, második része a párkapcsolati megértésről szól. <a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/10/29/a_kommunikacio_pszichologiaja1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Az első részben a kommunikáció csapdáiról és alapvető szabályairól írtam</a>, a harmadikban a gyermeknevelési, a záró részben pedig a munkahelyi kommunikáció kerül fókuszba.</strong></span><span style="color: #000000;"><strong></strong></span></h3>
</div>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A lemez két oldala</span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Emlékszik még a kedvenc gyermekkori meséjére? Miről szólt a történet? Írja le pár sorban, mindazt, amire emlékszik belőle! Próbálja meg különös részletességgel felidézni a mese kezdetét és a záró jelenetét! Majd válaszoljon a következő kérdésekre: Mi a címe a történetnek? Milyen fajta történet ez, boldog vagy szomorú? Győzelemről vagy tragédiáról szól? Érdekes vagy unalmas? Ígérem, nemsokára megérti, mire szolgált ez a feladat és mi köze a mostani életéhez egy gyerekkori történetnek. De még mielőtt ezt elárulnám, hadd meséljek el egy történetet én is!</span></p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/07/a_kommunikacio_pszichologiaja2">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F07%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F07%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja2%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F11%2F07%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A szó hatalma a párkapcsolatokban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/11/07/a_kommunikacio_pszichologiaja2#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16748086" border="0" /></a><br /></p>
tranzakcióanalízis
pszichológus
párbeszéd
párkapcsolat
pszichológia
önismeret
párterápia
pozitív_pszichológia
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
párkapcsolati_kommunikáció
Eric_Berne
A_szó_hatalma
Antonio_Damasio
férfi_és_női_kommunikáció
0
A szó hatalma a párkapcsolatokban
Ha megértjük a férfi és női kommunikáció eltéréseit, egymás megértése is jobban fog menni.
https://pszichologin.blog.hu/media/image/parkapcsolati_kommunikacio_ajanlo.jpg
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/parkapcsolati_kommunikacio_kezdo.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2021/10/29/a_kommunikacio_pszichologiaja1
A szó hatalma - A kommunikáció pszichológiája
2021-10-29T07:31:00+02:00
2021-10-29T07:31:00+02:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<div class="frame">
<h3 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A kommunikáció pszichológiájáról szóló sorozatot indítok most útjára a mindennapi életünket segítő gyakorlatokkal és példákkal. Ebben a részben a kommunikáció csapdáiról és alapvető szabályairól lesz szó. A második rész a párkapcsolati, a harmadik a gyermeknevelési, a záró rész pedig a munkahelyi kommunikációról szól majd.</span></h3>
</div>
<h3 style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Ugyanazt a mozit nézzük?</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;"></span></h3>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: #000000;">Van kedve részt venni egy pszichológiai kísérletben? Ha igen, szüksége lesz néhány segítőre, barátra, kollégára vagy ismerősre. A kísérlet elvégezhető személyesen vagy akár online is. A feladat a következő: Mindenki üljön le egy pár másodpercre, hunyja be a szemét és képzeljen el egy asztalt! Hagyjanak maguknak pár percet, hogy lelki szemeik előtt pontosan kirajzolódhasson egy asztal képe! Majd ha kész, nyissák ki a szemüket, és válaszolják meg írásban a következő kérdéseket: </span></p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/10/29/a_kommunikacio_pszichologiaja1">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F10%2F29%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja1%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F10%2F29%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja1%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2021%2F10%2F29%2Fa_kommunikacio_pszichologiaja1%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A szó hatalma - A kommunikáció pszichológiája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2021/10/29/a_kommunikacio_pszichologiaja1#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/16738472" border="0" /></a><br /></p>
kommunikáció
vita
pszichológus
párbeszéd
párkapcsolat
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
kommunikáció_pszichológiája
kognitív_pszichológia
Marshall_Rosenberg
Denis_McQuail
A_szó_hatalma
Kommunikációs_csapdák
0
2021-10-29 12:30:00
A szó hatalma - A kommunikáció pszichológiája
Értsd meg a kommunikáció pszichológiáját és legyél jobb benne mostantól!
https://pszichologin.blog.hu/media/image/a_kommunikacio_pszichologiaja_1_cimlap.JPG
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/mozi.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2019/01/10/a_parkapcsolatok_pszichologiaja
A párkapcsolatok pszichológiája
2019-01-10T21:11:34+01:00
2019-01-10T21:11:34+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: center;"><strong><span style="color: #000000;">Miért érnek véget a párkapcsolatok? Hol rejlenek a buktatók? Milyen mélypontokat kell átvészelni? </span></strong></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000;"></span><span style="color: #000000;"><span style="color: #800080;"><strong>Egy nő</strong> </span>és <span style="color: #003300;"><strong>egy férfi,<span style="color: #800080;"> egy pszichológus</span> <span style="color: #000000;">és</span> egy coach</strong> </span>gondolatai a párkapcsolatok pszichológiájáról</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">„Minden olyan jól indult, ő valahogy más volt, mint a többiek, aztán minden ugyanolyan lett, mint az eddigi kapcsolataimban. Én tehetek róla, vagy bevonzom ezeket a típusokat?” - hangzik el gyakran a párkapcsolati problémákkal foglalkozó pszichológus és coach rendelőjében.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/naplo.jpg" alt="naplo.jpg" class="imgnotext" width="416" height="276" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Megszületésünktől kezdve gyakoroljuk a kapcsolódást másokhoz. Az egész életünk egyensúlyozás a másokhoz való alkalmazkodás és saját egyéniségünk megtartása között. Amikor egy-két évesen éhesek vagyunk, és ezt hangos sírással jelezzük, kénytelenek vagyunk várni, míg anyánk megetet. De hogy eközben mi zajlik le a lelkünkben, hogyan magyarázzuk a késlekedést, arra jutunk-e, mikor végre érezzük a meleg tej édes ízét a szánkban, hogy milyen jó minden, hisz csak szóltunk és kaptunk, vagy úgy, hogy milyen rossz minden, hiszen ennyit kellett várni, attól függ, milyen a kapcsolatunk az anyánkkal. Mennyire tud az elején ő alkalmazkodni hozzánk, kielégíteni a biztonságigényünket, megerősíteni bennünk a bizalomra való képességet. Minden anya törekszik a lehető legjobb anya lenni, hogy ez sikerül-e, attól függ, felismeri-e, hogy mire van szüksége a beszélni még nem tudó gyermekének. Ez nem olyan könnyű, hisz felnőttként is hányszor érezzük, hogy valami nem jó, de nem tudjuk, mire lenne szükségünk. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Az anyánkkal való kapcsolatunk ad egy alaphangot a későbbi kapcsolatainknak. Ez nem csak azt jelenti, hogy ha nehéz volt anyánkban megbíznunk, akkor később a párjainkban is nehéz lesz, hanem azt is hogy még ha anyánkban nehéz is volt megbíznunk, a párkapcsolat lehetőséget ad a bizalomban való fejődésre. A párkapcsolatainkban ugyanis ugyanazokon a szakaszokon megyünk végig, mint az életünk első éveiben az anyánkhoz való kötődés kialakulása közben. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>A párkapcsolatok négy szakasza</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A párkapcsolatok hasonlóan fejlődnek, mint a csecsemők. A fejlődéspszichológusok szerint a csecsemők a felnövekedésükig négy fejlődési szakaszon mennek át. Kezdetben teljes szimbiózisban élnek az anyával, nem számít semmi, csak az anya közelsége. Kicsit később, ahogy növekedik, elkezd kúszni, mászni, járni, egyre nagyobb távolságokra merészkedik, ez az eltávolodás időszaka. A távolság izgalmas, de ijesztő is lehet számára, ezért eljön az ún. újraközeledés szakasza, amikor vissza-visszatér az anya biztonságot adó közelébe, ami úgy tűnhet, mintha visszaesne a fejlődésben, de természetesen erről szó sincs. Ahogy növekedik, úgy újra s újra megpróbálkozik egyre nagyobb távolságokkal, így erősödik meg annyira, hogy végül teljesen önállóvá tudjon válni, és végül nem csak fizikai, hanem lelki értelemben is le tudjon válni az anyjáról. Az anya és a (felnőtt) gyerek kapcsolata átalakul. Szabad együttműködésen alapuló egyenrangú kapcsolatnak nevezzük azt, amikor a felek szeretik, segítik és támogatják egymást, de nem függenek egymástól. Ugyanez a négy folyamat megy végbe a párkapcsolatokban is.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/olel.jpg" alt="olel.jpg" class="imgnotext" width="569" height="379" /></span></p>
<ol style="text-align: justify;">
<li><span style="color: #000000;"><strong> szakasz: A szimbiózis avagy a Szükségem van rád szakasza</strong></span></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">Amikor egy nő és egy férfi annyira szeretik egymást, hogy lélekben akkor is együtt vannak, ha fizikailag nincsenek. Állandóan egymásra gondolnak, üzeneteket küldenek, és amikor csak tehetik, találkoznak. Úgy érzi, valami olyat kapnak a másiktól, amire egész eddigi életükben kerestek, amire igazán szükségük van. Érzik az összeolvadásra való ellenállhatatlan vágyat, ami mindennél erősebb, fontosabb, ezért egy idő után úgy döntenek, összekötik az életüket vagy összeköltöznek. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #003300;">És ez a szakasz rejti a legnagyobb fájdalmakat is. Az anyával megélt szimbiotikus kapcsolat élménye belénk ég, az akkor megélt esetleges elszakadási történetekkel együtt. Biztos többen kerültünk kórházba kora gyermekkorunkba és volt alkalmunk megélni milyen „otthagyottnak” lenni. Amennyiben ez egy meghatározó élmény számunkra úgy még a mai napig is képesek vagyunk felidézni azt a fájdalmat, kétségbeesést amit akkor éltünk meg amikor édesanyánk a látogatási idő végeztével kisétált a kórterem ajtaján és megszűnt létezni. Bizony. Megszűnt. Mert bár a tárgyállandóság nagyjából 1 éves korra kialakul, de az időhöz való viszonyunk teljesen más alapokon nyugszik akkor még, mint felnőtt korunkba. Kiment az ajtón, de a „mikor jön vissza?” kérdésre értelmezhetetlen az a válasz, hogy „holnap”. Az akkor még az örökkévalósággal egyenértékű. Egy-egy ilyen esemény – mely bizonyos mértékig traumaként kezelendő – nem tudatos emlékként kísér minket életünk során, hanem szublimált formában, szorongásként marad velünk. Nem furcsa tehát, hogy a párkapcsolatok számos esetben az egyik vagy mindkét fél hosszan tartó regresszív állapotával ér véget. Hiszen a számunkra fontos, hozzánk érzelmeink alapján szimbiotikusan kapcsolt párunk elvesztése felidézi azt a nagyon korai élményt amit gyerekkorunkban átéltünk. Eme párhuzam tudatosítása és feldolgozása nélkül sok esetben azt látjuk, hogy az adott személy képtelen olyan párkapcsolatban létezni, melyben a másik elvesztésétől való elementáris szorongás ne lenne a kapcsolat elmaradhatatlan kelléke. Sajnos ezek a kapcsolatok sokszor torzulnak el, hiszen a túlzott ragaszkodás, a másik elvesztésétől való félelem olyan párkapcsolati alakzatokat is létre tud hozni melyben az egyik fél végül olyan viselkedéseket is eltűr, - csak azért, hogy az elszakadás élményét ne kelljen újra átélni - melyek méltatlan, sőt sokszor bántalmazó viselkedésformák meghonosodását eredményezik.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #003300;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/eso.jpg" alt="eso.jpg" class="imgnotext" width="545" height="363" /></span></p>
<ol start="2" style="text-align: justify;">
<li><span style="color: #000000;"><strong> szakasz: Az eltávolodás avagy a Nem! – szakasza</strong></span></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">A nő rájön, hogy a férfi még nem gondolkodik annyira hosszú távon, mint ő. A nő gyereket szeretne, a férfi még nem. Vagy fordítva. Érthetetlen, hogy ilyen jó kezdet után hogy lett kicsit sok a másik, miért indul el a vágy a távolodásra. És miért csak most tűnnek fel azok a hibák, amik eddig észrevehetetlenek voltak. Egyre több külön programot szerveznek, ritkulnak a szerelmes üzenetek, már együtt laknak, nem randiznak, helyette önálló utakra merészkednek bízva abban, hogy ez nem gyengíti meg a kapcsolatot. Ebben a szakaszban szakít a legtöbb pár, ha ez a távolodás mégiscsak meggyengíti a kapcsolatot, és az állapotot értelmezve arra jutnak, hogy mégsem egymáshoz valók. Ha nem tudják, hogy ez egy törvényszerűen elkövetkező szakasza minden kapcsolatnak, kezdik előröl a keresést. Visszaugrás a start mezőre. A következő kapcsolat ismét jól indul, minden tökéletes, rózsaszín köd, szimbiózis, de lassan ismét kiütköznek a különbségek és elkezdődik a távolodás… Aki szakítás helyett tovább mer lépni ezen a rögös úton, és erőt, időt, energiát, figyelmet tud szentelni a folyamatnak, az a harmadik szakaszba léphet. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #003300;">A projekciók első korszakának vége. A vágyott kép a másikkal kapcsolatban már nem tartható fenn. Elmúlt a hormonális segítség, mely a szemüvegünket színezte és fel-fel sejlik a másik valódisága. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor nem felsejlik, hanem kezdjük észrevenni azt ami már ott és olyan volt eredetileg is. Csak akkor még a figyelmi kapacitásunk nagyobb részét nem holmi fürdőkád szélén hagyott fültisztító vonta el – helyette inkább a másik fülkagylójának íveire fordítottuk azokat. Ebben a szakaszban dominánsabb szerepet kapnak az életvitelünket, elveinket, ízlésünket érintő kérdések, melyekre a másik fél nagyon sokszor az első szakaszhoz képest meglepően inadekvát válaszokat ad. Ne aggódjunk egy pillanatig se. Éppen mi is azt adunk a másiknak. </span><span style="color: #003300;">Ez a kapcsolati szakasz a legveszélyesebb párkapcsolati szempontból a ma általánosan jellemző egocentrikus nyugati emberre, hiszen a tolerancia a másik esetlegesen nekünk zavaró tulajdonságaival kapcsolatban általánosan alacsony szinten van. Ezt a tényt csak tovább nehezíti az a minden forrásból felénk áradó „ingercunami” melynek leegyszerűsítve egy üzenete van: „van még bőven másik”.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #003300;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/naplemente.jpg" alt="naplemente.jpg" class="imgnotext" width="583" height="328" /></span></p>
<ol start="3" style="text-align: justify;">
<li><span style="color: #000000;"><strong> szakasz: Újraközeledés avagy az Új Igen! –szakasza </strong></span></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">Ebben a szakaszban a nő és a férfi felismeri, hogy attól, hogy más elképzeléseik vannak, még működhetnek együtt jól. Mindketten elkezdek változni, és/vagy mindketten elkezdték igazán megmutatni, kik is valójában, így elkezdődhet egy őszinte beszélgetés és új kapcsolódás. Az újraközeledés a kapcsolatok tavasa, amikor lehetőség van megújulni. Rájöhetnek, például hogy egyikük talán fél az elköteleződéstől, a másik pedig biztonságban akarja tudni magát, azért akar gyermeket. Vagy hogy egyikük nem érzi magát érettnek a gyerekvállaláshoz, a másik viszont úgy gondolja, közben érnek majd szülővé. Ebben a szakaszban egymásról és önmagukról is olyan dolgokat tudhatnak meg, amikről korábban sejtelmük sem volt. (És ha kilépnek a kapcsolatból, soha nem is lesz.) A szakasz küzdelmei révén megérthetik a korábbi félresikerült kapcsolataikat, a szüleikkel való problémáik világosabbá válhatnak, és a legnagyobb félelmeik már nem is tűnnek olyan rettenetesnek. Az eltávolodás szakaszának túlélése révén megszűnik a magánytól való félelem. Már nem azért vannak a másikkal, mert szükségük van rá, hanem mert adni akarnak a másiknak. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #003300;">Lassan rájövünk arra, hogy a másikat nem az én akaratom fogja megváltoztatni olyanná, amilyenné én szeretném, hanem az ekkora már egyre erősebbé váló MI mentén változom én is a másik is. Ez az út már nem a sűrű lemondások és eltűrések korszaka. Éppen ellenkezőleg. Jó esetben az alkalmazkodás a közös jövő reményébe vetett hit miatt már nem lemondásokról szól, hanem a segítség nyújtásról és kapásról. Már nem az előbb említett fülpucolón való veszekedés vagy annak kidobása között választhatunk. Létrejön egy olyan kommunikációs és viszonyulási tér melyben ezek a kérdések valódi jelentőségüket megillető helyen kezelhetőek. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #003300;"> <img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/par.jpg" alt="par.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="597" height="399" /></span></p>
<ol start="4" style="text-align: justify;">
<li><span style="color: #000000;"><strong> szakasz: Szabad együttműködésen alapuló egyenrangú kapcsolat </strong></span></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">Ebben a szakaszban nem kérdés, hogy együtt maradnak. Ha a kapcsolat újra mélypontra is jut, azt úgy élik meg, mint ahogy az évszakok váltakoznak, és a nyár után eljön az ősz és a tél, de tudják, hogy újra megújulnak majd ezáltal és kitavaszodik. Úgy döntenek, együtt maradnak, és megtanulják, hogyan tudnak újra közel kerülni egymáshoz, de már nem szükségből, hanem szabadon. Már nem akarnak ugyanolyanok lenni, hanem a különbözőségeik dacára tudnak adni egymásnak. Teljes bizalommal adnak időt maguknak és egymásnak, hogy ha nehézségeik támadnak, újra helyrejöjjenek a dolgok abban a tempóban és ritmusban, amire szükség van. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">A szabad együttműködés fázisába ért felnőtté érett kapcsolatokban is vannak konfliktusok, veszekedések, de függés és szükség helyett önállóság és szabadság. Rivalizáció helyett egyenrangúság dominál, a kapcsolatban az eltérő igények esetén is megtalálható az együttműködés lehetősége. Már nem az a kérdés, hogy a másik jó vagy rossz ember, mert tudjuk, hogy a másikban van jó és rossz is, egyszerre, attól ő még ugyanaz az ember, s ez így van velünk is. Már nem az a kérdés, hogy a kapcsolat jó vagy rossz, mert tudjuk, hogy megélhetjük jónak és rossznak is, attól függően, hogy éppen mi történik kívül vagy éppen belül. Már nincs szükségünk a másik folyamatos megerősítésére, hogy bízni tudjunk benne és önmagunkban. Felnőttünk, mi irányítjuk az életünket, és ha van is olyan pillanat, amikor ezt nem így érezzük, nem ijedünk meg, hanem megoldást keresünk. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #003300;">Ez csak idea és a szerencsés kivételekre akik valóban összeillenek talán igaz - mondhatná bárki ezt a fentebb leírtak alapján. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a párválasztás egyéb aspektusai valóban nem elhanyagolható fontossággal bírnak, azonban a ma oly jellemző keresési metódus mely szerint „meg kell leljem az IGAZIT” nem feltétlenül az egyetlen recept a boldog párkapcsolathoz. </span><span style="color: #003300;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;">Elengedhetetlen a valódi párbeszéd, a másik nem megértése és az igenek kimondása. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #800080;"></span><span style="color: #800080;">Geszvein Erika, </span><span style="color: #000000;"><span style="color: #800080;">tanácsadó szakpszichológus</span> és <span style="color: #003300;">Flóra Gábor, coach </span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2019%2F01%2F10%2Fa_parkapcsolatok_pszichologiaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2019%2F01%2F10%2Fa_parkapcsolatok_pszichologiaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2019%2F01%2F10%2Fa_parkapcsolatok_pszichologiaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A párkapcsolatok pszichológiája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2019/01/10/a_parkapcsolatok_pszichologiaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/14551786" border="0" /></a><br /></p>
pszichológus
szakítás
párkapcsolat
pszichológia
önismeret
házasság
nőiesség
nőiség
geszvein_erika
félrelépés_pszichológiája
geszvein_erika_pszichológus
női_gondolkodás
0
2021-11-07 09:07:53
A párkapcsolatok pszichológiája
Miért érnek véget a párkapcsolatok? Hol rejlenek a buktatók? Milyen mélypontokat kell átvészelni?
Egy pszichológus nő és egy coach férfi gondolatai a párkapcsolatok pszichológiájáról
https://pszichologin.blog.hu/media/image/naplemente.jpg
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/naplo.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2017/11/12/oromtrening_a_lelki_feltoltodes_technikaja
Örömtréning – a lelki feltöltődés technikája
2017-11-12T12:01:00+01:00
2017-11-12T12:01:00+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Olvastam egy nőről, aki élete végéhez közeledve úgy döntött, itt az ideje, hogy megírja az életútját. Komplikált körülmények között született, 19 hónaposan egy komoly betegség következtében olyan súlyos beteg lett, ami egész gyermekkorára rányomta a bélyegét. Meghatározta nem csak a szüleivel, a rokonaival, és az osztálytársaival való kapcsolatát, de a képességeit is korlátozta, ezért nehezen tanult meg írni és olvasni, és igencsak gyötrelmesen haladt előre a tanulmányaiban. 80 éves korára viszont odáig jutott, hogy 12 könyv szerzőjének és megszámolhatatlan mennyiségű cikk írójának mondhatta magát, életrajzában pedig megköszönte azoknak az embereknek, akiket a barátainak mondhatott, hogy segítették, hogy boldog és sikeres élete lehetett. Ez a nő, Helen Keller 19 hónaposan agyhártyagyulladás következtében megsüketült és megvakult, életét teljes sötétségben és néma csendben élte le. Hogy lehetett mégis boldog? Ismerte a boldogság két legfontosabb összetevőjét. Mielőtt megismerjük ezt a két elengedhetetlen komponenst, tegyünk egy rövid kitérőt, hogy megismerjük a pszichológiának azt az ágát, amelynek ezeket a felfedezéseket köszönhetjük. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>A lélektan legújabb ága: a pozitív pszichológia</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A pozitív pszichológia azt kutatja, hogyan tudunk tartósan boldogok lenni dacára az életkörülményeinknek. Ahelyett, hogy a lelki betegségek okait kutatná, azt vizsgálja, hogyan élnek azok az emberek, akik boldogok. Alapkövét Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály 2000-ben tette le ekképpen nyilatkozva a pszichológia eme új ágáról: </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><em>„A mi üzenetünk az, hogy emlékeztessünk mindenkit arra, hogy a pszichológia nem csak a patológia, a gyengeségek, a zavarok tanulmányozása kell, legyen, hanem az erősségeké és az erényeké is. A kezelés nem csupán megjavítása annak, ami elromlott, hanem ápolása is annak, ami a legjobb. A pszichológia nem csupán a betegekkel és egészséggel foglalkozó orvostudomány egy ága, hanem annál sokkal több. Szól a munkáról, az oktatásról, a belátásról, a szeretetről, a növekedésről és a játékról. […] A pozitív pszichológia célja a normális embereket erősebbekké és még produktívabbakká tenni. Így a pozitív pszichológia elsőrendű célja annak megértése, mi teszi az életet értelmessé.”</em></span><span style="color: #000000;"><em></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><em><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/ot1.jpg" alt="ot1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Amikor az emberek önmagukon töprengenek, többnyire negatív hangulati állapotban vannak, így elsőként negatív gondolatok jutnak eszükbe a hangulatkongruencia jelensége miatt. </span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>A hangulatkongruencia jelensége</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Az, ahogyan egy új élményhez viszonyulunk, nagyban függ attól, hogy éppen milyen élmény hangulatában vagyunk. A hangulatkongruencia elmélet (Baddeley, 2005) értelmében egy adott hangulat olyan emlékeket hív elő, amilyen emlékek megfelelnek az adott hangulatnak, azaz, ha vidám hangulati állapotban vagyunk, vidám emlékek jutnak eszünkbe, ha szomorúak vagyunk, akkor pedig szomorú emlékek. Ennek értelmében tehát ha szomorú hangulatban vagyunk, nehezebb a sikeres problémamegoldási emlékeinket felidéznünk, könnyebben nyomulnak tudatunkba a sikertelen megoldási kísérletek, hiszen ezek kongruensek az aktuális állapotunkkal. A szomorú hangulatban minket érő problémák sikeres megoldása tudna pozitív hangulati állapotba juttatni, de ez a hangulatkongruencia miatt nem lehetséges. A pozitív pszichológia a figyelem irányításával a pozitív emlékekre tereli a hangsúlyt, előfeszíti a sikeres problémamegoldásokat, tudatosítja a kompetenciákat, a karaktererősségeket, így hozva létre a sikeres problémamegoldással kongruens hangulatot.</span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Pozitív hangulati állapotban kevésbé jellemző az önmagunkon való töprengés, pedig ekkor eszünkbe juthatnának az erőforrásaink, a sikereink kapcsán a megfelelő problémamegoldó stratégiáink és az erősségeink. A problémák végiggondolása néha csak tovább rontja a helyzetet, azt, amivel amúgy is baj van, mondja Csíkszentmihályi, aki szerint vannak olyan helyzetek, amikor ha felidézzük a kudarcainkat, az csak tovább mélyíti az alkalmatlanságérzésünket és a szomorúságunkat, ráadásul nem is a sikeres problémamegoldás felé terelnek. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><em>„Az egyik módja, hogy kitörjünk ebből a körből, ha felvesszük azt a szokást, hogy olyankor is eltöprengjünk az életünkön, amikor okunk van jóérzéssel gondolni rá, »fel vagyunk dobva«.”</em> – írja. A pozitív pszichológiának tehát nem az a feladata, hogy a szenvedő emberiséget átmenekítse az állandó boldogság, örök vidámság bolygójára, hanem hogy megtanítsa saját erőforrásainak tudatosítását – felkészítve az élet nehézségeivel való hatékony megküzdésre.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/ot2.jpg" alt="ot2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="455" height="356" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Kétféle boldogság</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Problémákkal teli napokon erőt adhat, ha kiszakadhatunk a mókuskerékből, és valami olyan csinálhatunk, ami segít megfeledkezni a nehézségeinkről. Aktívan keresünk valamit, ami örömöt ad, találkozunk a barátainkkal, megnézünk egy jó filmet, sportolunk vagy megeszünk egy tábla csokoládét. Ezek az ún. hedonisztikus örömök, melyek egy darabig valóban segítenek, hatásuk azonban nem elég tartós. A tartós boldogsághoz eudaimonikus örömökre van szükségünk, olyan valódi örömökre, melyek önmagukon túlmutatnak, melyek átívelik az egész életünket, és lelkileg akkor is erővel töltenek fel, reményt és hitet adnak, amikor éppen nagyon szenvedünk. Az öncélú élvezetek mellett (nem helyett) szükségünk van olyan belső indíttatásból eredő, magasabb célért való munkálkodás révén kiváltott örömre, melyek egész életminőségünket meghatározza.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/ot3.jpg" alt="ot3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="474" height="316" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Az <a href="http://pszichologin.blog.hu/2017/05/18/hogyan_hasznald_a_halanaplot" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Örömtréning</a> egy pozitív viszonyulást, reális optimizmust kialakító módszer, melyet egy magyar pszichiáter, dr. Vidovszky Gábor fejlesztett ki a belső erőforrások felfedezésére. Az Örömtréning a hedonisztikus örömforrások felkutatása révén életünket feldúsítja apró örömökkel, hogy legyen erőnk egy olyan mélyebb önismereti munkára, mely során átgondolhatjuk sikeres időszakainkat, tudatosíthatjuk a sikeres problémamegoldásainkat, és végül azt, hogy mi lehet az életünknek magasabb értelmet adó célja, amiért (a nehéz pillanatokban is) érdemes élnünk. </span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Broaden and build-jelenség</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Barbara Fredrickson „broaden and build” jelenségnek nevezte el azt a tényt, hogy a pozitív érzelmek kiszélesítik az egyén tudatosságának mezejét, bátorsággal töltik fel, és biztos talajt adnak a további lépésekhez (Fredrickson, 2004). Ha pozitív érzelmeket élünk át, kiszélesedik a cselekvési repertoárunk, így erre újabb képességeket tudunk építeni. A pozitív pszichológia gyakorlati alkalmazása is ezen alapul, a meglévő képességek feltárásával kialakuló pozitív érzelmek révén könnyebben megindulhat a hiányok, a fejlesztendő területek építése.</span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A pozitív pszichológia megoldásközpontú stratégiáját alkalmazva nem azt vizsgálja, hogy melyek a legnagyobb fájdalmaink, hanem a múltunk sikeres időszakait áttekintve azt, hogy ezeken hogyan tudunk túljutni. A nehézségek között a kivételes örömteli pillanatokat veszi nagyító alá, hogy megtaláljuk a saját életünk egyedi boldogságrecepjét. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Az Örömtréning négylépéses viszonyulást átalakító rutint tartalmaz. </strong></span></p>
<ol style="text-align: justify;">
<li><span style="color: #000000;"><strong></strong> Mindennap tudatosan keresd, hogy mi ad örömöt! Ez lehet egy illat, egy szín, egy íz, egy találkozás, bármi egyszerű dolog, ami jókedvre derített. Ezeket naponta részletesen írd le az örömnaplódba!</span></li>
<li><span style="color: #000000;"><strong></strong> Mindig pozitívan kommunikálj, és segíts ebben másokat is! Ne azt mondd, hogy „hülye vagyok a matekhoz”, hanem hogy „számomra fejben számolni kihívás”. Ne azt kérdezd meg a kollégádtól, hogy „hogy vagy”, hanem inkább kezd így a napját: „jól áll az új ruhád, hogy vagy ma”? Ezzel a kommunikációval megadod a lehetőségét a dolgok jobbra fordulásának.</span></li>
<li><span style="color: #000000;"><strong></strong> Mindennap relaxálj és meditálj olyan témákon merengve, melyek naponta lelki erővel töltenek fel. Az Örömtréning relaxáción alapuló vizualizációval és tudatosságfejlesztő módszerekkel, többek között imaginációval és vizualizációval dolgozik, egyedileg kifejlesztett kommunikációs módszere van és a tréning „tananyaga” olyan témákat jár körül, melyek az életünk erőforrásainak felkutatásában segítenek.</span></li>
<li><span style="color: #000000;"><strong></strong> Este gondold végig a napod, és adj hálát a téged ért jó dolgokért! Az Örömtréning Seneca azon mondásán alapul, miszerint a dolgok nem jók vagy rosszak, a viszonyulásunktól függ, milyennek látjuk őket. Az Örömtréning tudatos döntés az örömteli élet mellett akkor is, ha éppen sok nehézséggel és problémával kell megküzdenünk. </span></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Ha ezeknek az egyszerű napi technikáknak a rendszeres gyakorlásával egy pozitívabb életszemléletünk alakul ki, hatékonyabbak leszünk a problémamegoldásban és a figyelmünk tudatos irányításával megtalálhatjuk azokat a területeket, ahol fejlődhetünk, és ahol segíthetünk másoknak is a fejlődésben. Így segít az Örömtréning olyan életcélt találni, amelyen munkálkodva valódi, tartós, eudaimonikus örömmel telik meg az életünk.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Geszvein Erika<br /></strong></span><span style="color: #000000;">tanácsadó szakpszichológus, relaxáció terapeuta, örömtréner</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F11%2F12%2Foromtrening_a_lelki_feltoltodes_technikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F11%2F12%2Foromtrening_a_lelki_feltoltodes_technikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F11%2F12%2Foromtrening_a_lelki_feltoltodes_technikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Örömtréning – a lelki feltöltődés technikája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2017/11/12/oromtrening_a_lelki_feltoltodes_technikaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/13236359" border="0" /></a><br /></p>
boldogság
pozitív_pszichológia
csíkszentmihályi
seligman
fredrickson
örömtréning
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/ot1.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2017/07/13/hogyan_oldodik_meg_egy_parkapcsolati_problema_nyolc_het_alatt
Hogyan oldódik meg egy párkapcsolati probléma nyolc hét alatt?
2017-07-13T06:55:00+02:00
2017-07-13T06:55:00+02:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="color: #000000;">Zoltán párkapcsolati problémával keresett fel és két hónapig járt hozzám pszichológiai tanácsadásra. Az első találkozásunkkor így kezdte: <em>„Szkeptikus vagyok a pszichológiával szemben.”</em> Az utolsó alkalommal pedig ezt mondta: <em>„Értetlenül állok a folyamat előtt. Mi történt, hogy minden sokkal jobb lett?”</em></span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Zoltán történetét az ő beleegyezésével írtam meg, megváltoztatva minden olyan adatot, amiből felismerhető lenne a személye.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="color: #000000;"> <strong>Nyolc hét pszichológia avagy a kaleidoszkóp-effektus</strong></span><span style="color: #000000;"><strong></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="color: #000000;">„Van egy élettársam húsz éve, nagyon szeretem őt, de valami nem működik. Szerinte velem van a baj. Azért jöttem el, hogy valaki mondja meg objektíven, kívülről szemlélve, hogy torzít-e a tükör, amiben magamat látom. Végezzen el bármilyen tesztet, állok elébe, csak derüljön ki, hogy mi a baj!”– mondta Zoltán az első alkalommal – „Rendszeresen járok futni, meghajtom magam, majd leülök, és csak kapkodom a levegőt. Figyelem, ahogy lélegzem, és figyelem, ahogy a hátamon csorognak az izzadságcseppek.</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/kethonap_3.jpg" alt="kethonap_3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="538" height="403" /></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="color: #000000;">Figyelem, ahogy a cseppek lassan gördülnek lefelé, ahogy végighaladnak a testemen, csiklandoznak, csorognak, görbén vagy egyenesen haladnak, lassan, vagy gyorsan gurulnak. Ilyenkor mintha jobban élnék. Alapvetően pörgős vagyok, rengeteg mindent csinálok egyszerre, gyakran borzasztóan feszült vagyok attól, hogy nem érek a dolgaim végére. Sokszor robotpilóta üzemmódban végzem a munkámat, csak csinálom mechanikusan ugyanazt a rutint, és oda sem figyelek. Ütöm a billentyűzetet és közben valahol egészen máshol járok. Ebből persze adódnak problémák, de azt hiszem, ezzel sokan vagyunk így. Nem ez a fő problémám viszont, hanem az, hogy külön élek a páromtól.” </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Hogyan kezdtünk el dolgozni Zoltánnal a problémán? </strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Kétféle irányban lehet elkezdeni a pszichológiai munkát. Az egyik irány, hogy megnézzük, mik a problémák, és megpróbálunk javítani rajtuk. Kommunikációs nehézségek? Feszültségoldás hiánya? Túlhajszoltság? Kimerültség? Kiégés? Húsz év után a kapcsolat ellaposodása? Vajon mennyi idő kell a húszéves kapcsolat alatt összegyűlt problémák tudatosításához, feldolgozásához, majd megoldásához? Zoltán esetében egy másik irányban haladtunk, ami nyolc hét alatt változást hozott. Megnéztük, mi az, amiben Zoltán jó, és ezt erősítettük tovább. S hogy mi történt? Ez a pozitív változás az élete más területeire is kihatott!</span></p>
<div class="frame" style="text-align: justify;">
<p><span style="color: #000000;">A lelki élet olyan, mint a kaleidoszkóp: ha csak egy gyöngy egy kicsit más helyre mozdul, az egész kép megváltozik. A pozitív pszichológia megoldásközpontú látásmódja szerint nem a problémákba kell belemerülni – hiszen azt megteszi a kliens maga is nap, mint nap anélkül, hogy előrébb jutna – hanem azt kell megkeresni, mi az, ami jól megy, hiszen a jó megoldásaink kulcsa valahol itt van elrejtve, a kudarcélményeink között hiába keresgélünk. Ha tovább erősítjük azt, amiben jók vagyunk, ez a pozitív változás az életünk minden más területére is kihat. Például a munkahelyi sikereink pozitív hatással lesznek a magánéletünkre is és fordítva.</span><span style="color: #000000;"><br /></span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong></strong></span><span style="color: #000000;"><strong> </strong><strong>Milyen módszereket használtunk Zoltánnal? </strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Legelőször elvégeztünk egy komplex személyiségtesztet, hogy lássuk, Zoltán mennyire képes felelősséget vállalni, mennyire lényeglátó, hatékony, kiegyensúlyozott, milyen a szervezőképessége, mennyire megbízható, milyen az önkontrollja, mennyire óvatos vagy megfontolt, mennyire alkalmazkodó, mennyire fejlődőképes. Ez a teszt objektíven, áttekinthetően, diagramokkal mutatta meg, miben jó és miben tud még fejlődni. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/flowchart-311347_1280.png" alt="flowchart-311347_1280.png" class="imgnotext open-in-modal" width="342" height="290" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Ezután elvégeztünk néhány játékos vizsgálatot, hogy lássuk mennyire motivált a változtatásra és milyen jövőképe van. Miután megállapítható volt, hogy Zoltán egészséges és motivált a problémái megoldására, elkezdtünk azzal a területtel foglalkozni, amiben már eleve jó. A futásai közben olyannyira el tud mélyülni a testi reakciói megfigyelésében, hogy biztos volt, jól fog menni az autogén tréning elsajátítása is. Az autogén tréning nyolc hete alatt persze nem csak relaxáltunk. Beszéltünk hobbijairól, a legkellemesebb emlékeiről, a családjáról, a barátairól, és közben hétről hétre egyre mélyítettük a relaxáció mélységét. Néhány hét múlva azt érezte, jobban van, és valami rejtélyes oknál fogva a kapcsolata is rendbe jött. Visszaköltözött a társához, és újrakezdték a kapcsolatukat.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/couple-168191_1920.jpg" alt="couple-168191_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="538" height="396" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"><strong>Mi lett a nyolchetes munka eredménye?</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="color: #000000;">„Korábban mindig stresszeltem azon, hogy milyen sok dolgom van, és milyen kevés időm. Most, nyolc hét relaxáció után is ugyanolyan sok dolgom van és ugyanolyan kevés időm, de már nem stresszelek. Érdekes, hogy ugyanúgy elvégzem a feladataimat, csak éppen nincs bennem már annyi feszültség. Amikor az autogén tréninget csinálom, és a figyelmem végigvonul az egyes testrészeimen, az valami egészen új élmény. Nem tudom, hogy ezen kívül mi történt még itt ez alatt a nyolc hét alatt, de jól vagyok, egyre jobban. Érthetetlen, hogy a párkapcsolatom mitől kezdett változni. Újra egymásra találtunk.”</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"> </span><span style="color: #000000;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Geszvein Erika<br /></span><span style="color: #000000;">tanácsadó szakpszichológus</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F07%2F13%2Fhogyan_oldodik_meg_egy_parkapcsolati_problema_nyolc_het_alatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F07%2F13%2Fhogyan_oldodik_meg_egy_parkapcsolati_problema_nyolc_het_alatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F07%2F13%2Fhogyan_oldodik_meg_egy_parkapcsolati_problema_nyolc_het_alatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan oldódik meg egy párkapcsolati probléma nyolc hét alatt?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2017/07/13/hogyan_oldodik_meg_egy_parkapcsolati_problema_nyolc_het_alatt#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/12660121" border="0" /></a><br /></p>
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/kethonap_3.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2017/05/18/hogyan_hasznald_a_halanaplot
Hogyan használd a hálanaplót? Örömtréning a gyakorlatban
2017-05-18T21:18:56+02:00
2017-05-18T21:18:56+02:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: justify;"><strong>Örömtréning workshopot tartottam nemrégiben egy pszichológiai rendezvényen, ahol a résztvevők között volt egy orvos is. A tréning után néhány héttel megkeresett, mert be akart számolni az életébe érkező pozitív változásokról, amelyeket különösen a hálanapló gyakorlat hozott az életébe. Az ő beszámolója következik itt.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">"Talán elképzelhetetlen, hogyan lehetséges az egészségügybe beleszeretni, én mégis elég régóta orvos szerettem volna lenni. Szeretem magam szívvel-lélekkel beleadni abba, amit csinálok, de az élet ezt nem mindig könnyíti meg.</p>
<p style="text-align: justify;">Néhány évvel ezelőtt ugyanis egy komoly családi krízist éltem meg, és úgy éreztem, jobban meg kell is merjem magam, hogy irányítani tudjam az életem, úgyhogy egyéni, majd csoportos önismereti terápiára kezdtem járni. Bár ez az időszak sok szempontból a legnehezebb és legszomorúbb időszak volt az életemben, de összehasonlíthatatlanul jobban érzem magam azóta a bőrömben. Aki egyszer rálép az önismereti útra, nem nagyon tud letérni róla, mert <strong>megnyugtató érzés otthon lenni önmagunkban</strong>, akármilyen körülmények is adódnak. Az önismereti munka során kiderült rólam sok olyan dolog, amivel nehéz volt szembenéznem, de ez a tudás hatalom önmagam felett, és azt érzem, minél inkább ismerem a saját érzéseim forrását, annál több eszközt tudok teremteni magamnak, hogy kezdjek vele valamit, vagy ha arra van szükségem, segítséget kérjek.</p>
<p style="text-align: justify;"> <br /><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/halasorvos1.jpg" alt="halasorvos1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="518" height="414" /></p>
<p style="text-align: justify;">Orvosként is, de a saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy a betegségek olykor türelmesen, olykor drámai hirtelenséggel próbálnak jelezni valamit. Sok betegség végigvonult rajtam, amikor olyan emberrel éltem, akivel nem tudtam rendezni a konfliktusaim. A végső pont az volt, amikor egy ilyen rendezetlen konfliktusban lebénult a kezem! Műteni kellett. Azt éreztem, nem tudom irányítani az életem, kiesett a kontroll a kezemből szó szerint és átvitt értelemben is. Ameddig azt gondoltam, hogy majd elmúlik, csak várni kell, nem változott semmi. <strong>Nekem kellett tennem érte, hogy meggyógyuljak.</strong> Elkezdtem elfogadni saját magam, és nem tünetekként kezelni a betegségeket. Sokat segített a <a href="http://pszichologin.blog.hu/2012/02/10/probalj_meg_lazitani_4" target="_blank" rel="noopener noreferrer">mindfulness és a meditáció, a tudatos jelenlét,</a> amelynek nem is hinnénk, mekkora terápiás ereje van, és milyen fontos kiegészítője az egészségügynek!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/halasorvos2.jpg" alt="halasorvos2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Haldoklóktól egyébként sokat lehet tanulni, ők a leggyakrabban ilyeneket mondanak: <em>„</em><em>Bárcsak lett volna bátorságom, hogy önmagamhoz hűen éljem az életemet, ne mások elvárásai szerint!” „Bárcsak lett volna bátorságom kifejezni az érzelmeimet!” </em>Számomra ezek a mondatok nagyon erősen felhívják arra a figyelmet, hogy szánjak időt megismerni önmagam és a gondolataim nagy részét illessem kellő kritikával. Aki haldoklik, annak már nem sok mindenre van lehetősége, de egyet még meg tud tenni: felelősséget vállalni a saját életéért. <strong>Mi lenne, ha ezt hamarabb megtennénk, és a halálos ágyunknál kicsit korábban elgondolkodnánk azon, mi mindenünk van?</strong> </p>
<p style="text-align: justify;">Így jutottam el az <a href="http://pszichologin.blog.hu/2010/09/14/oromtrening_1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Örömtréning tanfolyamra</a>, ahol olyan mindfulness alapú gyakorlatokkal és olyan tudatosságnövelő „játékokkal” találkoztam, amik segítettek lelassítanom és olyan módon hoztak a jelenbe, hogy a figyelmemmel sokkal inkább az erőforrásaim felé tudtam fordulni. Nagy tanulság volt számomra, hogy az apró dolgok igenis számítanak! Volt egy gyakorlat, ami ezt különösen jól megmutatta, a hálanapló gyakorlata, ami úgy szólt:</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>„Írj le mindennap három eseményt, amiért hálás vagy!”</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Mi sem egyszerűbb, ez a feladat naponta csak néhány percet vesz igénybe – gondoltam. Tudom, hogy evolúciós előnyt jelent(ett), hogy a fenyegetést jelentő „veszélyt” elkerüljük, és hogy bizonyos értelemben agyunk arra lett programozva, hogy negatív eseményekre jobban figyeljünk. Éppen ezért az elménknek ezt a működését nem tudjuk teljes egészében kiiktatni, de ha rendszeresen tudatosítjuk, hogy mennyi olyan tényező van, amiért hálásak lehetünk, akkor egészen más minőségű életet élhetünk. Ezzel fejben nagyon is tisztában voltam. Tudtam azt is, hogy az egyedül töltött idő nagy része, főleg reggel és este szokások egymásra épüléséből tevődnek össze. Jól el is határoztam hát, hogy minden nap végén, mielőtt bedőlök az ágyba, gyorsan összeírok három dolgot, amiért hálás vagyok. Legyen ez az új szokásom! De eleinte nem is volt olyan könnyű ez az egész, mint gondoltam. Sőt, nehéz volt, sajnáltam rá az időt. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/halasorvos3.jpg" alt="halasorvos3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="505" height="243" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az első pár napban nagyon röviden, szinte sietve firkáltam csak le például, hogy hálás vagyok, hogy van mit ennem, melegben és tetővel a fejem felett tudok aludni, valamint, hogy egészséges vagyok, és ehhez hasonló dolgokat. Aztán az első hét gyakorlás után valami nagyon furcsát vettem észre! <strong>Valami elkezdte áthuzalozni a negatív életeseményekhez való hozzáállásomat.</strong> A napvégi hálaeseményeket már napközben észrevettem, ha bosszúság ért, rögtön meg tudtam találni, hogy mi benne a jó, amiért hálás lehetek, és egyre jobban belejöttem, egyre nagyobb örömmel írtam és éltem. Voltak napok, amikor 10-15 dolgot is leírtam, és ilyenkor pár percre a lelkem csordultig megtelt jó érzésekkel. Bevezettem, hogy ha néha kimaradt egy nap, másnap tripla adagot kellett összeszednem az elmúlt két napból. Mostanra, hosszabb gyakorlás után gyakorlatilag mindenféle erőfeszítés nélkül ömlenek a naplóba a gondolatok, hogy miért lehetek hálás, reggel pedig legtöbbször úgy nyitom ki a szemem, hogy hálás vagyok.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/halasorvos4.jpg" alt="halasorvos4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Nem tudom, hogy ez mindenkire így hat-e, nem akarom, hogy bárki hatalmas elvárásokkal kezdje el csinálni, mert az mechanikussá teszi, és akkor annyi, de az biztos, hogy ebben a pár perces gyakorlatban óriási erő van. Mielőtt célokat tűzöl ki, légy hálás azért, amid van! Ahelyett, hogy szenvedsz a beteljesületlen vágyaid miatt, vedd észre, hogy mi mindened van már most is! Az akarás mentális állapotából soha nem lehet eljutni a bőséghez. <strong>A hála élményéből bontakozik ki a bőség.</strong> Nem könnyű áthangolni az agyunkat erre a működésre, én is még csak most dolgozom rajta, de egy olyan egyszerű módszerrel, mint a hálanapló, határozottan elindult a változás. Egyre inkább érzem, hogy mekkora belső bőségben élek, és ezzel együtt valahogy egyre több minden teremtődik meg számomra kívül is. Ez egy apró gyakorlat, de nagy változást hoz."</p>
<p style="text-align: justify;">Az interjút készítette és hálás érte: </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Geszvein Erika </span><br /><span>tanácsadó szakpszichológus</span><br /><span>relaxáció terapeuta</span><span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F05%2F18%2Fhogyan_hasznald_a_halanaplot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F05%2F18%2Fhogyan_hasznald_a_halanaplot%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F05%2F18%2Fhogyan_hasznald_a_halanaplot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan használd a hálanaplót? Örömtréning a gyakorlatban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2017/05/18/hogyan_hasznald_a_halanaplot#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/12519487" border="0" /></a><br /></p>
öröm
boldogság
boldogságtréning
geszvein_erika
örömtréning
geszvein_erika_pszichológus
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/halasorvos1.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2017/05/18/jatek_hatar_ok_nelkul
Játék (határ)ok nélkül
2017-05-18T19:55:22+02:00
2017-05-18T19:55:22+02:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p>A felnőttek is játszanak, vagy a játék véget kell érjen gyerekkorban? </p>
<p>Milyen a jó játék? Milyen életkorban mit játszunk a gyermekünkkel? </p>
<p>Mi különbözteti meg a játékfüggőt (szerencsejáték, számítógépes játék) a játékos, de egészséges felnőttől? </p>
<p>Mi értelme van a csapatépítő játékokon a békaügetésben való brekegésnek? </p>
<p>Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Oláh Andreával Trend FM-en. A teljes riport meghallgatható itt: </p>
<p><a href="https://soundcloud.com/konyvben-utazom-olah-andreaval/jatekrol-geszvein-erikaval" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://soundcloud.com/konyvben-utazom-olah-andreaval/jatekrol-geszvein-erikaval</a></p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/jatek1.jpg" alt="jatek1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="266" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F05%2F18%2Fjatek_hatar_ok_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F05%2F18%2Fjatek_hatar_ok_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F05%2F18%2Fjatek_hatar_ok_nelkul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Játék (határ)ok nélkül"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2017/05/18/jatek_hatar_ok_nelkul#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/12519443" border="0" /></a><br /></p>
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/jatek1.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2017/01/29/17_akaraterot_erosito_technika_lelkesen_ujev_utan_is
17 akaraterőt erősítő technika - Lelkesen újév után is
2017-01-29T14:27:31+01:00
2017-01-29T14:27:31+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: justify;"><strong>Hogyan váltsuk valóra újévi fogadalmainkat?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Újévi fogadalomként nagyon sokat szeretnének megszabadulni rossz szokásaiktól és határozzák el magukat, hogy jó szokásokat alakítanak ki. Van, aki szeretne megszabadulni a fölösleges kilóitól, a mobiltelefon-függésétől, többet sportolni, egészségesebben enni, kevesebbet tévézni. A lelkesedés azonban néhány hét elteltével csökkenni kezd.</p>
<p style="text-align: justify;">Cikkemből <strong>17 olyan technikát tanulhatsz meg</strong>, amelyekkel erősítheted az akaraterődet és így kitarthatsz a lelkesedéseddel addig, míg valóra nem váltottad a kitűzött újévi céljaidat.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/bj32.jpg" alt="bj32.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="534" height="400" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Hogyan alakul ki a szokás?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Vagy mi alakítunk ki egy adott szokást, vagy ha rabjává válunk, a szokás kezd el alakítani minket. Tetteink 40 %-a automatizmus, szokás, ilyen a felkelés, a fogmosás, a kávé elkészítése, a felöltözés, a zsörtölődés, a negatív gondolkodás és számtalan egyéb kellemetlen szokás is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/e28a8c7353d8f11cfee9b2dd9f2eee0c.png" width="404" height="220" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Azért alakítunk ki szokásokat, hogy az agyunknak ne kelljen folyton megterveznie az egyes ismétlődő folyamatokat, gondolkodás nélkül automatikus cselekvési folyamatként végezhessünk el dolgokat, így <strong>takarékoskodhasson az energiáival.</strong> Ennek az energiamegtakarítási ösztönnek hála nem kell mindennap erővel rávennünk magunkat, hogy fogat mossunk, hisz ez teljesen természetes; hátránya viszont, hogy bizonyos rossz szokásoknál elvesztjük az irányítást önmagunk felett, és automatikusan rágyújtunk vagy kivesszük a süteményt a hűtőből.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Miért nehéz megváltoztatni a rossz szokásainkat?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Vegyük példának azt az újévi fogadalmat, hogy szeretnénk rászokni a futásra, de helyette valahogy mindig a televízió előtt kötünk ki és nassolunk. Az új szokás a futás, a régi a tévézés és sütizés. A futás nem olyan jutalomértékű, mint az előbbi kettő, sőt, <strong>szenvedéssel és lemondással jár, ezért nagy akaraterőre van szükségünk</strong>, hogy olyan sokszor meg tudjuk tenni, és hogy így szokássá váljon.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/woman-674977_1920.jpg" alt="woman-674977_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="465" height="274" /></p>
<p style="text-align: justify;">A szokás kialakulásának mechanizmusáról <a href="http://www.nlcafe.hu/egeszseg/20120730/rossz-szokasok" target="_blank">már korábban írtam</a>. Van egy jel, például a hűtő vagy a televízió látványa, ami beindít egy rutint, egy automatizmust, például hogy leüljünk a kanapéra és elkezdjünk enni a képernyő előtt, és mindez olyan jutalommal jár, amely megerősíti, hogy mindezt jó csinálni, például ellazulunk, megnövekszik a vércukor- és boldogsághormonszintünk. Az ezt követő bűntudat nem olyan erős, hogy kioltsa a szokást és legközelebb futni menjünk el, amíg nem tud a futás is olyan erősen jutalomértékű lenni, mint a nassolás. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A szokáskialakulás képlete: </strong></p>
<div class="frame" style="text-align: justify;">
<p style="text-align: center;">JEL + RUTIN = SZOKÁS (+jutalom) </p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><strong>Miért csökken a lelkesedésünk?</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> A szokások kialakulásának különböző szakaszai vannak. Az első napokban és hetekben még lelkesek vagyunk. Egy idő után azonban megjelennek a kifogások, ez az <strong>aktív ellenállás szakasza.</strong> A célunk elkezd kevésbé fontos lenni, fásultakká, közönyösökké válunk, unni kezdjük az új rutint. Amíg nem tudunk eredményesen megküzdeni az ún. ütközőpontokkal (pl. ma nem megyek futni, mert esik, mert fáradt vagyok, mert nincs kedvem) addig a szokás nem tud integrálódni, azaz olyannyira beépülni, és természetessé válni, mint a fogmosás. Éppen ezért előre <strong>fel kell készülnünk a lehetséges ütközőpontokra.</strong> Egyrészt pontosan meg kell terveznünk magát az új szokást, másrészt azt is meg kell terveznünk, mit fogunk tenni, ha elér bennünket a kísértés.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/oldwoman.jpg" alt="oldwoman.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>Új szokásom</strong></p>
</td>
<td width="307">
<p><strong>Rendszeresen futni járok</strong></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Mikortól?</p>
</td>
<td width="307">
<p>Ma reggeltől kezdve</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Hova?</p>
</td>
<td width="307">
<p>Margitszigetre</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Mennyit?</p>
</td>
<td width="307">
<p>Napi fél órát</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Mikor?</p>
</td>
<td width="307">
<p>Munka előtt egy órával</p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Készülj fel a lehetséges kifogásokra!</strong></p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>Felmerülő kifogás</strong></p>
</td>
<td width="307">
<p><strong>Megoldás</strong></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Jaj, elfelejtettem!</p>
</td>
<td width="307">
<p>Lehetetlen! Jelez a telefonomon az emlékeztető és egy felirat a hűtőn a bejárati ajtóval szemben</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Ma annyira nincs kedvem!</p>
</td>
<td width="307">
<p>Akkor ma kivételesen a kedvenc zenémmel a fülemben futok</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Iszonyú fáradt vagyok!</p>
</td>
<td width="307">
<p>Akkor csak öt percet futok (aztán már úgyis megjön majd az erőm)</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p>Hoppá, esik az eső!</p>
</td>
<td width="307">
<p>Akkor ma felüléseket végzek otthon fél órán át és holnap megyek el futni</p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Ha minden kifogás ellen sikerül egy lehetséges megoldást találnunk, akkor már csak az a fontos, hogy legyen elegendő akaraterőnk kitartani.</p>
<p style="text-align: justify;">Roy F. Baumeister és John Tierney kutatásaik során azt tapasztalták, hogy <strong>az akaraterő hasonlóan működik, mint egy bankszámla</strong>. Egy adott mennyiségű egység van rajta, ami minden egyes tranzakcióval csökken. Már azzal, hogy reggel felkelünk az ágyból, mikor még szundikálni volna kedvünk, merül az akaraterő-számlánk. Ha nincs kedvünk beágyazni, felöltözni, munkába menni, erősen megcsappant akaraterőszinttel kezdjük el a napi teendőinket a munkahelyünkön. Nem csoda, ha az ebédszünetben máris megszegjük a cukormentes diétánkat egy jutalom sütivel, mondván, hogy ha már ilyen nehéz napunk van, kell valami jó is, és valóban, mintha erőre kapnánk tőle egy darabig, míg a fárasztó munkanap végén ki nem kötünk végül a tévé előtt egy kis nassolnivalóval… futás helyett. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A legtöbb fogyókúra azért nem működik, mert az akaraterőnk olyan, mint egy izom, cukorra van szüksége, hogy működni tudjon, ugyanakkor a fogyókúrák lényege éppen a plusz kalóriák megvonása</strong>, így nem vagyunk könnyű helyzetben. Reményre adjon ugyanakkor okot, hogy nem csak a cukorfogyasztás az egyetlen akaraterőt erősítő módszer, 16 másik technikát is bemutatok. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/training-828726_1920.jpg" alt="training-828726_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="554" height="368" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az akaraterő hasonlóan működik tehát, mint egy izom.<strong> </strong>Ugyanúgy edzenünk kell, mint egy hasizmot, napról napra növelve a kihívásokat, hogy fejlődjünk és nem hagyva el egyetlen alkalmat sem a gyakorlásra, nehogy sorvadásnak induljon az izom. Lehetséges másként is táplálnunk, erősítenünk, mint tábla csokoládékkal. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>17 akaraterőt erősítő technika, hogy képessé váljunk új szokásokat kialakítani</strong></p>
<table>
<tbody>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>1. </strong><strong>Döntés</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Az új szokásunk mellett egészen addig mindennap döntést kell hoznunk, míg nem válik magától értetődő természetes szokássá.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>2. </strong><strong>Kreatív halogatás</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Amíg nem vagyunk elég elszántak, halogathatjuk az új szokás megvalósítását, de csak ha ez kreatív halogatás. Ez idő alatt tervezzük meg az új szokásunkat a fenti táblázat mintája szerint részletesen és készüljünk fel a lehetséges ütközőpontokra, kifogásokra!</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>3. </strong><strong>Listaírás előző nap</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Ha előző nap listát írunk a másnap elvégzendő feladatokról, aznap kevesebb energiánkba kerül elkezdeni megcsinálni, hiszen végiggondolni és összeírni már nem kell.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>4. </strong><strong>Napelőrenézés</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Reggel, miután felkeltünk csukott szemmel képzeljük el a napunkat, mint egy filmet lássuk, ahogy minden eltervezett dolgot véghezviszünk.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>5. </strong><strong>Rendrakás, beágyazás</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Ha reggel beágyazunk és rendet rakunk mielőtt elmegyünk otthonról, máris eddzük az akaraterőnket, másnap már egy kicsit könnyebb lesz megtenni, hiszen napról napra fejlődik tőle az akaraterő-izmunk.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>6. </strong><strong>Öt perc-szabály</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Öt percig bárki bármit tud csinálni, tanította egy aerobic edző kliensem. A módszer lényege, hogy egyezünk ki magunkkal fél óra futás helyett csak öt percben, és meg fogjuk látni, hogy ha már rávettük magunkat a kimozdulásra, a nehezén túl vagyunk, és nagy valószínűséggel sikerül végigcsinálni az eltervezetteket.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>7. </strong><strong>Nincs kivétel, nincs kifogás</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Eleinte mindennap gyakoroljuk az adott szokást, mert erősen</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>8. </strong><strong>Identitásalakítás</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Könnyebb húsmentes életre térnünk, ha azt mondjuk vegetáriánusok lettünk, mintha csak egy tiltásként éljük meg: nem ehetek húst.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>9. </strong><strong>Helyettesítés </strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Ne vedd el a régi szokásod úgy, hogy nem adsz magadnak helyette valami mást, mert valami úgyis be fog csúszni a keletkezett „űrbe”. Ha például a dohányzásról szoksz le, és nem akarsz helyette nassolásra átszokni, kezdj el rágózni vagy vegyél gyógynövényes cukorkát, és azt kezd el szopogatni, ha rád tör a vágy, így még mindig inkább te kontrollálod a szokásod, és nem vagy kiszolgáltatva teljesen,</p>
<p> </p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>10. </strong><strong>Elegendő alvás, glükóz</strong></p>
</td>
<td width="307">
<p>Ha nem vagy pihent és nem viszel be energiát a szervezetedbe, hiába minden törekvésed, az akaraterőd nincs miből táplálkozzon, a szokásod megtartásához márpedig erőre lesz szükséged.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>11. </strong><strong>Dicsfényhatás tudatosítása</strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Tudd, hogy ha egész nap kitartó voltál és ellenálltál a kísértésnek, vagy állhatatosan gyakoroltad az új szokásod, estére könnyen abba az állapotba kerülhetsz, hogy úgy érzed, annyira dicséretes az egész napi teljesítményed, hogy egy kis esti kihágás mit sem számít. Ezzel viszont aláásod a törekvésed, és kezdhetsz mindent elölről.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>12. </strong><strong>Felkészülni az ütközőpontokra</strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Tudd, hogy a kísértések jönni fognak, a kifogások a küszöböd előtt felsorakoznak, készülj fel a visszaverésükre előre!</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>13. </strong><strong>Egy gyakori szó kiiktatása</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Erősítsd az akaraterőd egy gyakori szavajárásod kerülésével. Ez tudatosságot, figyelmet és kitartást igényel, de ha sikerül, és megszabadulsz egy szótól, más szokásodtól is képes leszel!</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>14. </strong><strong>Nem domináns kéz használata</strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Moss fogat azzal a kezeddel, amivel sosem szoktál, így késztesd az agyad automatikus működését tudatosságra.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>15. </strong><strong>Testtartásra figyelni</strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Ha egész nap megpróbálsz a testtartásodra figyelni, azzal nagyon jól eddzed az akaraterő izmodat, és ha ez a lelki izom megerősödik, más életterületen is könnyebben boldogulsz majd a kihívásokkal.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>16. </strong><strong>Valami csábító</strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Ha fogyni szeretnél, hordj magadnál valami csábító finomságot, és számold a napokat, meddig bírod ki, hogy ne edd meg. Ez a gyakorlat haladóknak javasolt, kezdetben inkább távolíts el minden nassolni valót otthonról, hogy véletlenül se ess kísértésbe, ezt a gyakorlatot pedig csak azután végezd el, ha már elég erősnek érzed magad.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="307">
<p><strong>17. </strong><strong>Relaxáció</strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p> </p>
</td>
<td width="307">
<p>Az akaraterőd erősítheted, és így könnyebben tudsz szokásokat kialakítani, ha mindennap relaxálsz. Tanuld meg például az autogén tréninget és napi öt percben gyakorold mindennap. Ha erre képes vagy, bármi más jótékony, hasznos, a testi-lelki egészségedet védő szokás kialakítására is képes leszel.</p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: justify;"><strong> </strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ha úgy érzed, segít az új szokásod kialakításában, ha egy csapat szurkol neked, hiszen így kicsit presszió alatt is vagy, hogy most már ne add fel, hozz létre akár egy kis online közösséget a barátaidból, és posztold a haladásod! Lehet, hogy mások is kedvet kapnak és csatlakoznak hozzád, de legalábbis érezni fogod mások biztatását, és ez segíthet az úton maradnod. Posztold a képeket magadról, ahogy látványosan fogsz, vagy hogy mennyit futottál, hogy mennyi pénzt spóroltál azzal, hogy nem cigarettát vásároltál, stb. és tedd élvezetessé magad számára a kihívást. Úgyis csak abban tartunk ki, ami örömöt okoz számunkra, s ha ennek megtalálod a módját, könnyebben ki fogsz tartani. S hogy meddig kell kitartani, meddig kell egy új szokást gyakorolni, hogy meggyökeresedjen? 30 napig, 60 napig vagy tovább? Egészen pontosan addig, amíg nehéz megcsinálni. Ha már olyan magától értetődő lett, mint a fogmosás, és szinte észre sem veszed, hogy megcsináltad, hiszen automatikussá vált, már nem kell „gyakorolnod”. Persze ekkor már nem is lesz rá szükséged.</p>
<p style="text-align: justify;">A szokások megváltoztathatók, alakítsd át a saját rossz szokásaid jóvá! Kattints ide: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=ofT3G0y4N5g" target="_blank">VIDEO</a></p>
<p style="text-align: justify;">Ha a jó cél megfogalmazását szeretnéd megtanulni, itt olvashatsz róla: <a href="http://pszichologin.blog.hu/2012/01/28/http_www_youtube_com_watch_v_2oldpwgucp8_context_c328851fadoegstopdsklrrsdtwmvnrbowadgfcabs" target="_blank">Megvalósítható célok technikája </a></p>
<p style="text-align: justify;">Ha pedig szeretnél ilyen és ehhez hasonló gyakorlati pszichológiáról olvasni, <a href="http://apszichologusom.hu/hirlevel-geszvein-erika/" target="_blank">iratkozz fel</a> ingyenes pozitív pszichológiai önsegítő hírlevelemre! </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Geszvein Erika <br />tanácsadó szakpszichológus<br />relaxáció terapeuta</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F01%2F29%2F17_akaraterot_erosito_technika_lelkesen_ujev_utan_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F01%2F29%2F17_akaraterot_erosito_technika_lelkesen_ujev_utan_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2017%2F01%2F29%2F17_akaraterot_erosito_technika_lelkesen_ujev_utan_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=17 akaraterőt erősítő technika - Lelkesen újév után is"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2017/01/29/17_akaraterot_erosito_technika_lelkesen_ujev_utan_is#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/12166183" border="0" /></a><br /></p>
dohányzás
szokás
kitartás
akaraterő
nassolás
szokás_hatalma
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/bj32.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2016/12/20/a_boldog_karacsonyt-terv
A Boldog karácsonyt-terv
2016-12-20T06:54:00+01:00
2016-12-20T06:54:00+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: justify;">Miért van az, hogy ha a karácsony az örömről és a szeretetről szól, mégis a legtöbb családban több a stressz és a feszültség ezekben a napokban, mint máskor? Egész advent alatt azt várjuk, hogy az éves robot után végre otthon lehessünk néhány napot, és aztán sokszor mégsem úgy sikerül az ünnep, mint ahogy szerettük volna. Hogyan lehetne nyugodtabb, stresszmentesebb a karácsony?</p>
<p>Az alábbi listában összegyűjtöttem a hét leggyakoribb karácsonyi problémát és azok megoldásait.</p>
<p style="text-align: justify;">1. Milyen karácsonyt szeretnénk? Hogyan képzeljük el? Ha észrevesszük magunkon, hogy az elvárt karácsony-víziónk egy tökéletesen tiszta, <img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/fanny_och_alexander.jpg" alt="fanny_och_alexander.jpg" class="open-in-modal imgleft" width="381" height="254" style="margin-right: 5px;" />rendezett lakásban finom ételektől roskadozó asztal körül ülő, felhőtlenül boldog, kipihent, egymást szerető családról szól, akik számára játék az ünnepre készülődés, és akik egész egyszerűen imádnak együtt lenni, ébredjen fel bennünk a gyanú, hogy túl magasak az elvárásaink. Vendégeket fogadni stressz, ráadásul olyan vendégeket, akiket ritkán látunk, még inkább. Az előkészületek, legyen bármennyi segítségünk, fizikailag és lelkileg is kimerítőek lehetnek, főleg, ha kevés segítségünk van. Ha pedig végre minden készen áll, varázsütésre nem leszünk sem pihentek, sem boldogok.<strong> Csökkentsük az elvárásainkat és a feladatainkat!</strong></p>
<p style="text-align: justify;">2. Ha olyan rokonokkal töltjük a karácsonyt, akikkel ritkán találkozunk, és előre félünk a kínos csendektől, vagy a még kínosabb témáktól, gondolkodjunk kreatívan. Nem feltétlenül kell végig otthon lenni, elmehetünk sétálni, kirándulni, szervezhetünk bármilyen karácsonyi programot! <strong>A közös élmény erősíti az egymáshoz tartozás érzését </strong>és csökkenti a feszültséget. </p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2016/12/20/a_boldog_karacsonyt-terv">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F12%2F20%2Fa_boldog_karacsonyt-terv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F12%2F20%2Fa_boldog_karacsonyt-terv%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F12%2F20%2Fa_boldog_karacsonyt-terv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Boldog karácsonyt-terv"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2016/12/20/a_boldog_karacsonyt-terv#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/12057767" border="0" /></a><br /></p>
karácsony
boldogság
stresszoldás
stresszkezelés
családterápia
geszvein_erika
geszvein_erika_pszichológus
karácsony_megélése
0
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/fanny_och_alexander.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2016/11/23/amikor_a_pszichologus_gyereke_tombol
Amikor a pszichológus gyereke tombol
2016-11-23T16:34:50+01:00
2016-11-23T16:34:50+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: justify;"><strong>Amikor a gyermekem hisztizik, végtelen türelemre van szükségem. Amikor mindkét gyermekem hisztizik, még többre. Ha pedig még ráadásul én magam is fáradt vagyok, akkor nagyon nehéz dolgom van, de van egy módszerem, ami mindig segít.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A gyerekek nem értik, miért vesszük ennyire komolyan az életet?</p>
<pre style="text-align: justify;"><em>Miért kell azonnal felöltözni, mikor az egész nap a miénk? </em><br /><em>Miért nem jöhet az indulás előtti cipőfelhúzásra tánclépésben, ha <br />egyszer úgy sokkal érdekesebb? </em><br /><em>Miért kell asztalnál ülve enni, mikor meseolvasás közben sokkal izgalmasabb?</em><br /><em>Miért nem nézhet, foghat, szagolhat, nyomkodhat meg minden terméket a boltban, <br />ha egyszer minden eladó?</em></pre>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/feet-619399_1920.jpg" alt="feet-619399_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="528" height="352" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Ha a gyermekünk elkedvetlenedik, mert megszidtuk, sürgettük, századszorra kértük, egyben biztosak lehetünk: nekünk, az anyjának sokkal rosszabb lesz! Mert jön a hiszti, a „nemakarom” és a „mostmegmiabaj”? <strong>Csak egy megoldás van, hogy egy csapatban játsszunk és mi sem vesszük annyira komolyan az életet! </strong></p>
<div class="frame" style="text-align: justify;">
<p>Ezt a cikkemet a pilisi anyukák problémái ihlették, akiket egy közösségi portálon lévő csoportban megkértem, hogy írják össze, milyen napi bosszúságok vannak egy anya életében. Rájöttem, hogy ugyanazok a nehézségeink, ezért többet tudunk segíteni egymásnak, mint hinnénk! Hálás vagyok minden anyukának, aki megosztotta velem a nehézségét és azoknak, akik kipróbálták a most bemutatott módszert, hogy elhiggyem, ez tényleg nem csak nekem segít, mindenkinek könnyebbé teszi az életét! Szeretném ezt a módszert minél több anyukával megosztani. </p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><strong>Már százszor elmondtam, könyörgöm, csináld már! </strong></p>
<p style="text-align: justify;">A legnagyobb öngól, ha egy anya könyörög.</p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2016/11/23/amikor_a_pszichologus_gyereke_tombol">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F11%2F23%2Famikor_a_pszichologus_gyereke_tombol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F11%2F23%2Famikor_a_pszichologus_gyereke_tombol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F11%2F23%2Famikor_a_pszichologus_gyereke_tombol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Amikor a pszichológus gyereke tombol"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2016/11/23/amikor_a_pszichologus_gyereke_tombol#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/11989886" border="0" /></a><br /></p>
hiszti
gyerekpszichológus
gyerekpszichológia
játékos_nevelés
0
2016-12-14 15:49:13
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/feet-619399_1920.jpg
https://pszichologin.blog.hu/2016/11/06/munkaundor_vagy_kieges
Munkaundor vagy kiégés?
2016-11-06T13:12:00+01:00
2016-11-06T13:12:00+01:00
Geszvein Erika pszichológus
https://blog.hu/user/508115
<p style="text-align: justify;"><span></span><span>Állandóan fáradt, bármennyit pihen, kimerültnek érzi magát? Már vasárnap délután szorong a hétfőtől? Egy ideje már nem lelkes, hogy bejárhat dolgozni, már-már munkaundora van? Ha egy munkahelyen nagyon magasak az elvárások, de cserébe nincs elég erkölcsi és anyagi elismerés és hiányoznak a visszajelzések, nagyon oda kell figyelnie a lelki épségére, mert könnyen kiéghet. Mikor érdemes munkahelyet váltani?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Mi az a kiégés? </span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A kiégés vagy más néven burn out krónikus érzelmi stressz miatt kialakuló fizikai és érzelmi kimerülés. A kiégés szindróma jelenségére a 70-es években figyeltek fel. Kezdetben a segítő szakmában dolgozókon észlelték, idővel azonban észrevették, hogy mindenhol megjelenhet a kiégés szindróma, ahol emberekkel foglalkoznak.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/kieges_geszveinerika2.jpg" alt="kieges_geszveinerika2.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Mik a kiégés első tünetei?</span></strong></p>
<p><a href="https://pszichologin.blog.hu/2016/11/06/munkaundor_vagy_kieges">[...] Bővebben!</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F11%2F06%2Fmunkaundor_vagy_kieges%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F11%2F06%2Fmunkaundor_vagy_kieges%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fpszichologin.blog.hu%2F2016%2F11%2F06%2Fmunkaundor_vagy_kieges%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Munkaundor vagy kiégés?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://pszichologin.blog.hu/2016/11/06/munkaundor_vagy_kieges#comments"><img class="item_ctp" src="https://pszichologin.blog.hu/rss/image/post/id/8373538" border="0" /></a><br /></p>
munkapszichológia
kiégés
burnout
munkahelyi_stressz
1
2016-12-14 16:05:28
Geszvein Erika pszichológus
https://pszichologin.blog.hu
https://m.blog.hu/ps/pszichologin/image/kieges_geszveinerika2.jpg