Hogyan ismerjük fel a hazugságot? A pszichológus válaszol

Szándékos félrevezetés, füllentés, átverés, becsapás? Mi a hazugság? Létezik jótékony válfaja? Miért hazudunk? Igaz a mondás, a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát?

 

Az első találkozáskor szeretünk a legjobb színben feltűnni. Vicces vagy hihetetlen anekdotákat mesélünk, kicsit kiszínezve a valóságot, önmagunkat pozitívabb oldalról mutatva meg. Vágyunk az elfogadásra és a szeretetre, ezért gyakran barátainknak is hazudunk, ha nem akarjuk őket megbántani. Hazudunk azért is, hogy előnyt szerezzünk, például megdicsérjük valaki ruháját, hogy megkedveljen, mikor borzasztó előnytelennek tartjuk.

 

Ha mindig igazat mondanék, már nem lenne se barátom se munkám mondják sokan.

 

A hazugság típusai: kegyes, jóindulatú, rosszindulatú, álnok hazugság. Van, hogy a hazugság jólesik, például mikor nem akarunk szembesülni az igazsággal, mert az változásra kényszerítene. A betegek 30-40 %-a meggyógyul a placebótól, pusztán azért, mert azt hiszi, gyógyszert kapott.

 

Vannak a természetes hazudozók, akiknek ez világ életükben jól ment, és nem természetes hazudozók, akiket belső hanguk a sánta kutyával fenyegeti, ezért mindig lebuknak, mert annyira félnek a lebukástól, hogy önbeteljesítő jóslatként hatnak rájuk ezzel kapcsolatos gondolataik. Vannak a romantikus, ígérgető hazudozók, akiktől minden hazugság jólesik, így könnyen csapdájukba eshetünk. Még ha tudjuk is, hogy kicsit túloz, imádjuk Casanovát, mert Nekünk mondja.

 

A nők általában azért hazudnak, hogy mások jobban érezzék magukat, a férfiak, hogy jobb színben tűnjenek fel. Ha egy nő megkérdez egy férfit, hogy tetszik az új ruhája nem őszinteséget vár el, csak jobban akarja érezni magát benne!

 

Minél meghittebb egy kapcsolat, annál nehezebb hazudni, és annál fájóbb, ha kiderül, bizalmunk hiábavaló volt. A hazugság rengeteg energiát emészt fel, hiszen mindig fejben kell tartani, hol mit hazudtunk, hogy el ne felejtsük. Mivel nincs könnyen, sűrítve tárolható képünk az eseményről, hiszen az nem is történt meg, sok energiát elvon tőlünk az illuzórikus helyzet fejben való rekonstruálása. Ha hazugságba keveredünk, más tevékenységekre kevesebb erőnk és kapacitásunk marad.

 

Az igazság elhallgatása még nem egyenlő a hazugsággal. Nem kell mindenáron megmondanunk barátnőnknek, hogy szerintünk rémes az új hajszíne, csak hogy kipipáljuk, mi őszinték voltunk. Ha pedig megkérdezi, mért ne mondhatnánk el, hogy mi inkább más színt választanánk? Ízlések és pofonok...

 

A nők könnyebben leleplezik a hazugságot, mert jobban meg tudják figyelni az arcvonásokat és sok nőnek a részletekre kiterjedő memóriája is jobb.

 

Lássuk, milyen trükkök léteznek még a hazugság leleplezésére!

 

·         Ismételtesd meg a történetet a hazudozóval! Ha hazugság, a második, harmadik visszakérdezésnél ellentmondásokat fogsz felfedezni.

·         Ha valaki nagyon bizonygatja az igazmondását, pl. "őszintén szólva, nyíltan megmondom, becsület szavamra"…az már gyanús.

·         A "csak" és "mindössze" szavak a bűntudat enyhítésére szolgálnak. "Csak barátok vagyunk." "Csak öt percet kérek!" Ismerős?

·         A megnövekedett hangerő és a beszéd felgyorsulása szintén árulkodó jegy.

·         A száj körüli terület kézzel való érintése gyanús.

·         Ha elkerüli a szemkontaktust, főleg, ha a beszédének egy részénél, hirtelen és feltűnően, ott valami nem stimmel.

·         A lassan kialakuló (nem spontán), nem szimmetrikus mosoly hazugság jele lehet.

·         Testbeszéd: keresztbe tett karok, lábak, feszült testtartás, motyogás, rángatózó arcvonások, sok pislogás, eltúlzott gesztusok, pl. nevetés, kedvesség mind arra utalnak, hogy a belső és a külső valóság nem fedik egymást.

 

A hazudozás lehet életstílus.  Ha egy gyerek megtanulja, hogy a hazugságok barátai, mert kisegítik a nehéz szituációkból, felnőtt életében is ezt a módszert fogja választani, ha kicsit forróbá válik a helyzet. Ha hazudunk másnak, hazudunk önmagunknak is, miközben az embert az tölti el legnagyobb szorongással, ha egy helyzetet nem lát tisztán. Ha olyan helyzetbe kerülünk, ahol fontolgatjuk, hogy hazudjunk-e, mindenekelőtt tegyük fel a kérdést: Miért van erre szükségem, mit akarok elérni?

 

„Csak az ellenségünk mond igazat. A barátok és a szeretők belegabalyodnak a kötelesség hálójába, és vég nélkül hazudoznak.” (Stephen King)

 

Geszvein Erika

pszichológus