Hogyan légy boldog? - örömtrénig 3. rész

 

Gyakran előforduló tévhit, hogy akkor leszünk boldogok, ha valamit megváltoztattunk a külső körülményeinken. A kutatások szerint a külső körülmények csupán 10%-ot tesznek hozzá ahhoz a 40-hez, mely a szándékos tettek és ahhoz az 50-hez, mely a genetikai részt képviselik a boldoggá válásra való képességben.

 

Boldog lennék, ha végre meglenne a diplomám, boldog lennék, ha megtalálnám életem párját, majd boldog leszek, AMIKOR…

A körülmények hatása a boldogságra nem jelentős.

 

Ismerjük meg Sonja Lyubomirsky 2. számú boldogságfokozó gyakorlatát, mely így szól:

 

Légy optimista!

 

Örök optimista, neki könnyű- mondjuk azokra az ismerőseinkre, akik állandóan mosolyognak, vidámak, és úgy tűnik, az élet kivételezik velük, mert nekik minden úgy megy, mint a karikacsapás… A szomszéd kertje mindig zöldebb. Mindenki igyekszik a jobbik arcát mutatni mások felé, de attól még ott vannak a problémák és nehézségek is. Persze van az a típus is, aki a panaszkodással, sóvárgással akarja felhívni magára a figyelmet, de rendszerint nem jár sok sikerrel, mert az emberek nem szeretik a társaságát, valóságos energiavámpírnak érzik, aki csal leszívja mások energiáját. Az emberi kapcsolatainkból töltekezünk. A szenvedést és a nehézségeket nem lehazudni kell vagy elnyomni, csupán érdemes könnyebbé tenni őket magunknak és utat mutatni másoknak: optimistán is lehet élni.

 

Végeztek egy kísérletet a Missouri Egyetemen az optimizmus vizsgálatára. Két csoporttal dolgoztak, mindkét csoportot megkérték, mindennap menjenek be a laboratóriumba. Az egyik csoportot arra kérték, írjanak a hétköznapjaikról, a másik arról, hogy írjanak a lehető legjobb énükről. Használják a fantáziájukat, és írják le, milyennek képzelik magukat a jövőben. A vizsgálat eredménye szerint akik pozitív énképet alakítottak ki magukról írásban napi rendszerességgel, a kísérlet lejárta után is optimistábbak és vidámabbak voltak, mint akik nem néztek bizakodva a jövőbe, csak a hétköznapi eseményeket írták le.

 

Mi az oka annak, hogy nem elég átgondolni, írni kell? Az írás szabályokon alapul: a sorokra írunk, a margónál megállunk, új sorba lépünk, egymáshoz kötjük a szavak betűit, olyan tempóban írunk, hogy olvasható maradjon, stb… rendszerezni, integrálni, összegezni segít, míg a gondolatok sokszor tudatosulás nélkül végigsuhannak az agyunkon. Ki ne járt volna már úgy, hogy megevett egy süteményt, mikor nem is volt éhes.

 

Az optimista gondolkodás önbeteljesítő jóslatként működhet! Ha egy címet keresünk és tudjuk, hogy a bejárat mellett balra egy órásüzlet van, jobbra egy cipész, nagyobb valószínűséggel megtaláljuk, mint ha csak sétálunk. Minél pontosabban tudjuk, mit akarunk, annál gyorsabban és könnyebben rátalálunk. Sőt, felismerhetjük, hogy a lehető legjobb énünk kialakításának első lépését itt, a jelenben tehetjük meg!

Az optimizmus tanulható!

 

Tippek Sonja Lyubomirskytől az optimista gondolkodás begyakorlására:

 

  1. Írjunk rendszeresen lehető legjobb énünk-naplót! Képzeljük el, milyen lenne a jövő, ha minden úgy sikerülne, ahogy szeretnénk!
  2. Írjuk le a céljainkat, és ezen céljaink lépéseit, melyeket részcéloknak tekinthetünk. Lehet, hogy az a célunk, hogy bekerüljünk egy egyetemre, amihez kell egy nyelvvizsga és le kell érettségiznünk matekból ötösre. Ha a nyelvtanulást és a matekötöst is célunk részcéljának tekintjük, könnyebben elérjük, mint ha azt mondjuk: nyűg ez az egész, én csak egyet akarok, bekerülni az egyetemre! Gondolkodásunk megváltoztatásával könnyebbé tehetjük a nehézségeket is!
  3. Nehézségeink gyakran állhatnak optimizmusunk útjába. Gondoljuk át, mik ezek a nehézségek, ezek az akadályoztató gondolatok, nevezzük meg őket, írjuk le, majd gondolkodjunk el néhány hasonló kérdésen: Van mindennek jó oldala is? Mi lehet az? Mit akarhat üzenni, mire akarhat tanítani? Mi az, amit már meg is tanultam általa?

 

Nyissunk egy boldogságfüzetet, és írjuk abba a különböző boldogságfokozó gyakorlatokat napi rendszerességgel! Menni fog, tudom!

 

Geszvein Erika

pszichológus